Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 13. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát

Pesten, 1844, Magyar Gazdasági Egyesület kiadása (Landerer és Heckenast betűivel, Pest), VIII p. + 192 p., ill.
Gazdasági kistükör. Falusi ifjúság számára. Karika Pál, Szentmiklósy Sámuel és Tahy Emánuel koszorúzott munkáikból szerkesztve kiadta a' Magyar Gazdasági Egyesület.
Második, bővített és átdolgozott kiadás. Előszóval a második kiadáshoz, csillagozott lábjegyzetekkel, fekete-fehér rajzokkal, valamint szakaszokra, cikkelyekre osztott, részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kistükör. A második kiadáshoz írt előszót Török János írta, mint a' M. Gazd. Egyesület titoknoka. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzések láthatóak. Nyomatott Landerer és Heckenast betűivel Pesten.
Modern bőrkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhol kissé foltos címlappal és belívekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötetet a Magyar Gazdasági Egyesület nevében szerkesztette, Kecskeméti Tagyosi Csapó Dániel (Győr, 1778. március 21. – Pest, 1844. augusztus 5.) reformkori politikus, mezőgazdasági szakember, szakíró, szerkesztő, politikus. Iskoláit részben Tolna megyében, részben Győrben végezte, ahol jogot is tanult. Iskolái elvégzése után fiatalon bekapcsolódott Tolna megye közéletébe. Tisztként vett részt az 1809. évi utolsó nemesi felkelésben, amelyet Napóleon császár seregei ellen szólítottak fegyverbe. Megjárva a megyei közigazgatás alsóbb tisztségeit, életének derekán, 1827-ben Tolna megye első alispánjává választották. Családja és ő maga a tehetős tolnai köznemeseknek abba a csoportjába tartozott, akik a reformkor eszmei és gyakorlati előkészítésében, majd a reformmozgalom kibontakoztatásában mind a megyei, mind pedig országos fórumokon jelentős érdemeket szerzett. Csapó Dániel Bezerédj Istvánnal 1819-től szorosan együttműködtek a liberális, reform, szabad eszmék terjesztésében. Csapó Dániel már az 1820-as évek elején felismerte a feudális viszonyok tarthatatlanságát és a fokozatos megreformálásuknak a szükségességét. Nézeteit egyre határozottabban hangoztatta a megyei közgyűléseken, s Bezerédj Istvánnal együtt megpróbálták a megyei közéletet javaslataikkal befolyásolni. Hatalmas részt vállalt a magyar mezőgazdaság fejlesztésében, a növénytermesztés korszerűsítésében, az ipari növények termesztésében, a belterjes állattenyésztés fellendítésében. Legnagyobb sikereit azonban a mezőgazdaság korszerűsítése terén érte el. Munkássága három nagyobb területre terjedt ki: saját gazdaságainak és a megye mezőgazdaságának fejlesztésére, valamint a Magyar Gazdasági Egyesület létrehozására és tevékenységének kiszélesítésére. A M.G.E. nevében közreadott és általa szerkesztett Gazdasági Kistükör" (Pesten, 1843) c. munkájában a falusi ifjúságot szólította meg a magyar mezőgazdaság megreformálása érdekében."