Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Pesten, 1805, Trattner Mátyás betűivel, [6] p. + 135 p. + [1] p.
Egyetlen kiadás. Krónika. A' mohátsi veszedelemtől a' bétsi békülésíg Magyar Országban, Erdélyben, Havasalföldön, és Moldovában történt dolgokról. [Írta: Kultsár István]
Egy Szabó Dávid mottóval, szerzői bevezető jelentéssel, vonatkozó latin hivatkozásokkal és záró intéssel kiegészített kötet. A fedlap belső oldalán névvel ellátott, alakos-ábrás illusztrációval és tollal beírt számjelzéssel ellátott Ex-Libris címke, a címlapon és a címlap hátoldalán régi tulajdonosi bélyegzés látható. A szerző mellképe nélkül.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, enyhén kopott, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan szövegezéssel.
A kötet szerzője, Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16. – Pest, 1828. március 28.) magyar író, szerkesztő, könyvkiadó, színigazgató. Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. Pannonhalmán bölcseletet, Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi, a szombathelyi és az esztergomi gimnáziumokban. Szombathelyen kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek, 1794). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő és tanár. 1802-ben a Jénai Mineralógiai Társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött és a magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője lett. Megindította és haláláig szerkesztette a Pesten megjelenő Hazai Tudósításokat" (1808-tól "Hazai és Külföldi Tudósítások"), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Munkáját eleinte maga Kazinczy segítette és írt a lapban. 1813-1815-ig a Pesti Magyar Színtársulat igazgatója és bőkezű támogatója. 1817-ben elindította a "Hasznos Mulatságok" c. melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja lett. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta és kezelésére külön alapítványt hozott létre. 1827–1828 között részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában. A Belvárosi Plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki örök emléket."