Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Norimbergae [Nürnberg], 1664, Apud Michaelem & Joannem Fridericum Endteros, [1] t. + [6] p. + 407 p. + [5] p., ill.
Első kiadás. Hiánytalan, teljes példány! Mausoleum Potentissimorum ac Gloriosissimorum Regni Apostolici Regum & Primorum Militantis Ungariae Ducum. / A magyar királyok és hercegek arcképcsarnoka. [Kiadta: Nádasdy Ferenc.]

RMK III 2254, Apponyi 863.
59 egész oldalas, rézmetszésű képpel (hun és magyar uralkodói portrék), rézmetszésű díszcímlappal, valamint könyvdíszekkel és iniciálékkal illusztrált, latin és német nyelvű szövegrészeket tartalmazó történelmi díszmunka. A könyv latin nyelvű ajánlását Nádasdy Ferenc írta. A díszcímlap allegorikus jelenetében a címet keretező kartus fölött két puttó tart baldachint a Szent Korona fölé, alattuk Herkules és Mars, utóbbiak talapzatánál Pallas Athéné és Prudentia alakjai kaptak helyet.
A címlapon tollal írt, régi tulajdonosi bejegyzés, a címfedél belső oldalára ragasztva kesselőkői Majthényi Imre („Ju. Emericus Majthény. de Kesselökö”) 18. századi, a Nyitra vármegyei báró és nemes Majthényi család címerével illusztrált ex libris-címkéje látható. A címke mérete: 11,5x14 cm. A rézkarc technikával készült ex libris megtalálható az OSZK Régi Nyomtatványok Tárában is (raktári jelzete: RNYT Exl. 295).
Korabeli egészbőr kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, aranyozott mintával díszített, bordázott könyvgerinccel, korabeli, színezett előzéklapokkal, színezett lapélekkel, teljes, hiánytalan képanyaggal. A díszcímlap egy későbbi pótlásból származó papírlapra ragasztva került megőrzésre.

Az egyik leghíresebb magyar vonatkozású illusztrált kiadvány, a Mausoleum potentissimorum… Nádasdy Ferenc (1623-1671) főnemes, országbíró és mecénás megrendelésére, 1664-ben jelent meg. A reprezentatív történeti díszmunka 59 magyar uralkodó egész oldalas, rézmetszésű képmását tartalmazza a korai hun vezérektől egészen IV. Ferdinándig. A portrékat latin nyelvű, verses formában írt elogiumok (dicsérő feliratok), valamint azok német fordításai kísérik. A könyv jelentőségét a páratlan hatású képanyag adja: a nyugati és keleti toposzokat ötvöző királyképek évszázadokig meghatározták a magyar nemesség történeti ízlésvilágát, másolataik még a 19. század végén is felbukkantak.
A műpártoló Nádasdynak 1659-ben jutott tudomására, hogy a pozsonyi jezsuiták birtokában van egy magyar uralkodók portréit tartalmazó rézlemez-sorozat, amelyet Ferenczffy Lőrinc királyi titkár készíttetett még a század első negyedében Berger Illés történetíró készülő könyve (Historia Hungariae) számára. Berger műve végül kéziratban maradt, így az illusztrációk sem kerültek felhasználásra. Nádasdy ezeket a lemezeket szerezte meg, és ezekből állították össze a Mausoleum képanyagát, kiegészítve az azóta trónra lépő uralkodók (II., III. és IV. Ferdinánd) képmásaival. A képek vegyes technikával készültek: a királyalakok ismeretlen mesterek rézmetszetei, míg a rézkarc technikával készült hátterek a német Isaac Major munkái.
A portrékat kísérő latin elogiumokat egyes források (pl.: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, Sőtér István: A magyar irodalom története) szerint Lanzmar Ferenc (1623-1658) jezsuita, Nádasdy udvari papja írta. Utólag Lanzmar nevét kapcsolja a tételhez az RMK III. kötetéhez kiadott 5. pótfüzet névjegyzéke is. Rózsa György könyvészeti kutatásaiban viszont arra a következtetésre jutott, hogy a versbetéteket a neolatin irodalom jelentős szerzője, a Nádasdyval szintén közeli kapcsolatban álló Nicolaus Avancini (1611-1686) öntötte végleges formába, míg Lanzmar lehetett az, aki előzőleg összegyűjtötte a szövegek „nyersanyagát” (lásd bővebben: Rózsa György: A Nádasdy-Mausoleum és Nikolaus Avancini. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1970/4. füz., 466-478.). Abban ugyanakkor konszenzus van, hogy a latin versek német fordításait az ismert nürnbergi barokk költő, Sigmund von Birken (1626-1681) készítette.
Megjelenésekor a kiadvány célja az volt, hogy a háborúk dúlta, három részre szakadt országban a dicső múlt neves alakjait állítsa reményt adó és követendő példaként az elkövetkező nemzedékek számára.