1. item
A Bárány család címeres levelének (armális) hitelesített másolata (Csánki Dezső, Iványi Béla, Herzog József és Mayer Gyula levéltárosok által aláírt példány.)
Budapest, 1913, A Bárány család címeres levelének hitelesített másolata, [1] p., ill. (67x53 cm, keretben)
Csánki Dezső, Iványi Béla, Herzog József és Mayer Gyula levéltárosok által aláírt példány.A Bárány család címeres levelének (armális) hitelesített másolata.
Az oklevél alján olvasható, két felragasztott okmánybélyeggel ellátott hitelesítő bejegyzés alatt
Dr. Csánki Dezső főlevéltáros tollal beírt aláírása látható:
A 87/1913 Okszámhoz.Hogy ezen egy lapra terjedő és a fél által készíttetett másolat a m. kir. Országos Levéltár m. kir. udv. kancelláriai osztályában örz[ött] bélyegtelen eredeti Kir. Könyvek 55. kötetének 320-323. lapjain olvashato bejegyzéssel, továbbá a másolat elején látható czimerfestmény az idézett bejegyzés élére festett czimerrel mindenben megegyezik, bizonyítom.
Budapest, 913. jan. 18.
Dr. Csánki Dezső
az Orsz. Ltár vezetésével megbizott orsz. levéltárnok min. osztálytanácsos
A Csánki által aláírt bejegyzéstől balra, a másolatot az eredeti szöveggel összeolvasó, valamint azt átnéző
Dr. Iványi Béla és
Dr. Herzog József levéltárosok aláírásai láthatók. A dokumentum bal alsó sarkában helyet kapó
"13/913 sz. Dijjegyzéket" Mayer Gyula levéltári kezelő írta alá.
A tétel egy eredetileg II. Lipót császár és király által 1790. november 18-án adományozott címeres levélnek a bécsi királyi kancellárián vezetett Királyi Könyvek 55. kötetébe lejegyzett szövege alapján 1913-ban kiállított, és az Országos Levéltár által hitelesített másolata (a Királyi Könyvek teljes archívuma elérhető a Hungaricana adatbázisában, így könnyedén hozzáférhető és ellenőrizhető az oklevél szövege). A korhű alakban és díszes kivitelben készült, kézzel lejegyzett kópia tartalmazza az eredeti armális teljes latin szövegét és az abban adományozott nemesi címer kézzel készült, színes reprodukcióját. Az adományos Bárány családról, illetve a címerről
Kempelen Béla: Magyar nemes családok c. művének első kötete szolgál bővebb információkkal:
"Bárány. – Czímeres nemeslevelet 1790. nov. 18. B[árány]. József, magyar udvari kancelláriai fogalmazó, Károly szombathelyi cz. kanonok és nyulasi lelkész, János és Mihály testvérek s néhai testvérük György fiai: József, János, Ferencz és Ignácz s általuk Józsefnek Preizing Erzsébettől szül. leánya Antónia s Mihálynak Spreng Teréztől szül. leánya II. Lipóttól kaptak. [...] Czímer: négyelt paizs, az 1. és 4. arannyal és feketével vágott mezőben a mező színeivel váltakozó színnel vágott jobbra fordult koronás sas kiterjesztett szárnyakkal, a 2. és 3. kék mezőben hármas halmon befelé fordult ezüst oroszlán előlábaival gyökeres zöld fát tart, sisakdísz: arannyal és feketével, illetőleg kékkel és ezüsttel vágott sasszárnyak között kardot tartó növekvő ezüst oroszlán, takarók: fekete-arany, kék-ezüst." (Kempelen B.: Magyar nemes családok I. köt., Bp., 1911, Grill Károly, 377. p.)
Az oklevél mérete (keretben): 67x53 cm.
A hátoldalon egy XX. század eleji kereskedelmi címke látható (
"Hoffmann Ferencz képkereskedés"). A hátlap papírborítása sérült.
Pergamenlapra kézzel írt, színes, aranyozott, kézzel festett címerképpel illusztrált, míves iniciálét és aranyozott betűkkel készült kiemeléseket tartalmazó, díszes kiállítású nemesi oklevélmásolat aranyozott keretben (üveg alatt).
A dokumentum aláírói:
Dr. Csánki Dezső (1857-1933) történész, levéltáros, művelődéspolitikus, az MTA, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat tagja. 1885-ben mint fogalmazó került az Országos Levéltárhoz, ahol 1893-tól országos allevéltárnokként, 1900-tól címzetes, majd 1904-től tényleges levéltárnokként dolgozott. 1913-ban a nyugdíjba vonuló Nagy Gyula helyére nevezték ki főlevéltárnoknak, 1932-ig az intézmény vezetője volt.
Dr. Iványi Béla (1878-1964) jog- és művelődéstörténész, levéltáros, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, az MTA levelezőtagja. 1903-tól 1914-ig az Országos Levéltár munkatársa volt, később a debreceni és a szegedi egyetemeken tanított jog- és alkotmánytörténetet. Levéltári kutatásai értékes eredményekkel gyarapították a magyar jog- és művelődéstörténetet.
Dr. Herzog József (1880-1941) történész, levéltáros, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének alelnöke, az MTA tagja. 1906-tól az Országos Levéltár tisztviselője, 1922-től főlevéltáros, 1934-től a levéltár főigazgatója volt, mely tisztségét haláláig viselte.
Mayer Gyula levéltári kezelő, a verseci városi levéltár, majd 1896-tól az Országos Levéltár munkatársa, utóbb az Országos Levéltár kezelő főigazgatója.""
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
