Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, é. n., Reé László (Merkantil-nyomda (Havas Ödön), Bp.), [8] p. + 17-347 p. + [1] p. + 19 p. + [1] p. + 2 p. + 36 p. + 4 p. + 42 p. + 34 p. + [2] p. + 81 p. + [1] p. + 69 p. + [4] t., ill. + [1] térk.
A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története. Vitéz József kir. herceg, tábornagy arcképével, Nagybányai vitéz Horthy István ny. áll. lovassági tábornok előszavával. Írták: vitéz Szakonyi Lajos ny. áll. ezredes, Markó Árpád alezredes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező-tagja, Ajtay Endre alezredes, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténeti Bizottságának meghívott tagja, vitéz Péczely László alezredes, vitéz Doromby József alezredes, Rudnyánszky Ferenc őrnagy, László József aligazgató-tanár, Erdélyi Gyula dr. százados, egyetemi magántanár, Rédvay István dr. százados, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténeti Bizottságának meghívott tagja. Az első részt Ajtay Endre, a második részt vitéz Péczely László, a történelmi csarnokot Reé László szerkesztette.
Szöveg közti, fekete-fehér képekkel, egy kihajtható térképpel és két képtáblával illusztrált, valamint kettő kihajtható táblázattal, előszóval, bevezetéssel, függelékkel, a forrásművek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel ellátott kiadás. A kötet ki lett egészítve a világháború vége előtt szolgált tábornokok, törzstisztek, főtisztek és zászlósok (19 p. és 2 p.), illetve altisztek, tisztesek és huszárok (42 p. és 34 p.) képcsarnokával, valamint az ezekhez tartozó életrajzokkal (36 p., 4 p., 81 p. és 69 p.). A mű többféle terjedelemben is kiadásra került. Nyomtatta a Merkantil-nyomda (Havas Ödön), Budapesten.
Modern plüss kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, új előzéklapokkal.
A kötet egyik szerkesztője, Ajtay Endre (Marosvásárhely, 1889. júl. 27. - Budapest, 1964. március 16.) hadtörténész, honvédtiszt. Az I. világháborúban csapattisztként frontszolgálatot teljesített, súlyos sebesülése következtében hadirokkant lett. 1915-től a budapesti sajtóügyészség katonai szakértője volt, majd 1935-től 1940 végéig a Központi Honvéd Könyvtár igazgatójaként tevékenykedett. A 18-19. századi magyar hadtörténelemmel, az I. világháború gyalogezredeinek történetével és Erdély hadtörténetével foglalkozott. Többek között novellákat is írt, valamint egy irredenta drámája (Az erdélyi nő), egy vígjátéka (Anyatigris) és több hadtörténeti dolgozata kéziratban maradt.