Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1894, Rozsnyai Károly kiadása (Neuwald Illés, Bp.), 174 p. + [2] p. + [12] t., ill.
Kállai Ernő művészettörténésznek címzett ajándékozási bejegyzéssel ellátott példány. A klassikus ókor legszebb hősmondái. Schwab, Stoll és mások nyomán a művelt közönség számára átdolgozta: Akantisz Viktor.
A címlapkép hátoldalán Kállai Ernő művészettörténésznek címzett tollal beírt, ajándékozási bejegyzés olvasható.
Harmadik kiadás. Tizenkettő egész oldalas, egy színnel színezett, feliratos képtáblával és szövegközti, fejezetnyitó, fekete-fehér rajzokkal illusztrált, valamint könyvreklámmal és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyvet Neuwald Illés nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, alakos-ábrás illusztrációval ellátott, utószínezett, keretes, kopott címfedéllel, feliratos, kopott könyvgerinccel, körbe színezett lapélekkel, a dombornyomott dupla keretezéssel ellátott hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Kállai Ernő /szül. Kamengieser/ (Szakálháza, 1890. november 9. – Budapest-Józsefváros, 1954. november 28.) művészettörténész, művészeti szakíró, kritikus. A 20. századi modern képzőművészeti irányzatok kiváló ismerője, elemzője, kutatója. A középiskolát és művészettörténeti tanulmányait Budapesten végezte. 1913-tól Németországban, Angliában és Amerikában is végzett művészettörténeti tanulmányokat. Az avantgárd művészeti irányzatok elemzésével foglalkozó írásait először Kassák Lajos lapja, a Ma" közölte. Mind Kassákkal, mind Moholy-Nagy Lászlóval jó barátságban volt, mindhárman szorosan követték a modern művészeti irányzatokat, a "Ma" folyóirat szellemi és képi arculatát is ők határozták meg. A folyóirat művészelméleti teoretikusa egyértelműen Kállai Ernő volt. Az 1920-as években Londonban a British Múzeumban és a National Gallery-ben is dolgozott. 1929-től Berlinben a "Deutsche Kunst und Dekoration" c. folyóiratot szerkesztette. Magyarországra 1935-ben tért vissza. Itthon művészeti szakírója volt "Az Ország Útja" (1937–1942) című folyóiratnak. Képzőművészeti kritikusként a "Jelenkor", valamint a "Pester Lloyd" c. Budapesten megjelenő német nyelvű hetilap művészeti rovatvezetője volt. 1946–48-ban az Iparművészeti Főiskolán tanított."