Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 2. Szezonzáró kamara aukciója | Utolsó tételek! Minden tétel 3 000 Ft-ról indul!

Pesten, 1845, Hartleben Konr. Adolf (Magyar Kir. Egyetem' Betűivel, Budán), 312 p., 375 p., 315 p.
Első kiadás. A', falu jegyzője I-III. (egységes külön kötetekben). Regény. Írta: B. Eötvös József.
A köteteket a Magyar Királyi Egyetemi Nyomda nyomtatta Pesten. Az előzéklapokon, a címlapokon és néhány lapon tulajdonosi bélyegzés, valamint a címlapokon tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható.
Korabeli félbőr kötésben lévő kötetek feliratozatlan, mintázott címfedéllel és hátlappal, feliratos, aranyozott, bordázott, kopott, sérült könyvgerinccel, színes előzéklapokkal, néhol enyhén foltos belívekkel, néhány sérült, hiányos lappal, szépen körbe mintázott lapélekkel. A lap sérülése a szöveget nem érinti.
A kötet szerzője, Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a pesti egyetem bölcselet és történelem szakán végezte. Később ügyvédi vizsgát tesz. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, a magy. kir. kultusz- és közoktatási minisztere. 1836–37-ben beutazza Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Regényeiben és színdarabjaiban és kedvenc lapjában a Pesti Hírlapban" hirdette modern, haladó politikai eszméit. Véleményének megfogalmazása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett. Első országgyűlési beszédében határozottan kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló "Pesti Hírlap" ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” c. híres röpiratát. Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik elismert és határozott vezéralakja."