30. tétel
Bajza József és Nagy-Ajtai Kriza János gyászjelentése (Kriza János gyászjelentése Ballagi Aladár történész könyvtárából származik)
Pest-Kolozsvár, 1858, 1875, Landerer és Heckenast-Ny. K. Papp Miklós, Bajza József és Nagy-Ajtai Kriza János gyászjelentése, [2] p.
Bajza József és Nagy-Ajtai Kriza János gyászjelentése.
1. Bajza József költő, kritikus gyászjelentése.
A gyászjelentés szövege:
Bajza-Csajághy Júlia, Lenke és Jenő gyermekeivel, mély fájdalommal jelentik felejthetetlen férjének s illetőleg édes atyjuknak
Tekintetes
Bajza József Úrnak,
a magyar akademia rendes tagjának,
folyó évi mártius 3-ikán délután 5 órakor, élete 54-ik, házassága 20-ik évében agyszélhüdésben történt rögtön-halálát.
A boldogultnak hideg tetemei mártius 5-ikén délután 3 órakor fognak, az ágostai evangyélmi egyház szertartása szerint, örök nyugalomra tétetni.
Béke legyen a sok szenvedettnek hamvai felett!
Pest, mártius 3-ikán 1858."
Nyomatott Landerer és Heckenastnál Pesten.
Fekete keretbe foglalt, iniciáléval díszített, hajtogatott, üres hátlappal rendelkező, jó állapotú példány.
2. Nagy-Ajtai Kriza János néprajzkutató, költő, unitárius püspök gyászjelentése.
A dokumentum hátlapján
Ballagi Aladár (1853–1928) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának tulajdonosi bélyegzője látható.
Részlet a gyászjelentés szövegéből:
"Homoród-Karácsonfalvi Fűzi Borbála, özvegy Kriza Jánosné a maga s gyermekei: Gyula és Lenka, az elhunyt testvérei: Kriza István, Sándor, Anna Botár Istvánné és Zsuzsanna Tamás Simonné, sógornője: Fűzi Krisztina, ennek férje Ferenczi Mózes, gyermekük: Eszter, ennek férje Véber Sándor, néhai Fűzi Eszter, Pap Alajosné gyermekei: Pap Ágnes, dr. Pap Samu és neje Fricsi Fekete Hermin, Pap Eszter és Farkas, valamint mindkét részen lévő rokonok nevében a legmélyebb fájdalomtól reszkető szivvel jelenti, hogy áldott jó férje, az illetők szerető édes atyja, testvére és rokona
Nagy-Ajtai
Kriza János,
unitárius püspök, az unitárius vallásközönség zsinati, egyházi fő- és képviselő tanácsa egyházi elnöke, papnövelde igazgatója, hittan rendes tanára, egyh. környékek és iskolák főfelügyelője, a magyar tud. akademia levelező s a Kisfaludy-társaság tagja, kir. tanácsos
f. hó 26-án reggel 6 1/2 órakor életének 64-ik, legboldogabb házassági szövetségük 34-ik évében néhány napig tartott rohamos tüdőlobban bevégezte köztiszteletben álló munkás és áldott életét..."
Nyomatott Ny. K. Papp Miklósnál, Kolozsvártt.
Fekete keretbe foglalt, iniciáléval díszített, ceruzás aláhúzással ellátott, hajtogatott, jó állapotú példány, a hajtások mentén apróbb sérülésekkel.
Bajza József (1804-1858) költő, színigazgató, szerkesztő, kritikus, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja. Az egyetemi évek alatt kötött életre szóló barátságot Toldy Ferenccel, aki felfedezte benne a tehetséges költőt, s beajánlotta Kisfaludy Károlyhoz, aki a magyar romantikát később megteremtő tehetséges fiatalokat gyűjtötte maga köré. Kisfaludy Károly 1830-ban bekövetkezett halálakor átvette az
Aurora folyóirat szerkesztését. 1831-ben elindította a
Kritikai Lapok című folyóiratot, majd 1837-ben Vörösmarty Mihállyal és Toldy Ferenccel közösen az
Athenaeumot, ahol már rendszeresen jelentkezik kritikáival. Társlapja a
Figyelmező volt. 1847-től jelentkezett az
Ellenőr könyvvel. Bajza költőnek indult, maradandót mégis kritikáival és tanulmányaival alkotott.
Kriza János (1811-1875) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius lelkész, erdélyi magyar unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Németül, angolul és franciául fordított. Az 1830-as években alakult Kollégiumi Olvasótársaság tagja volt. Szentiváni Mihállyal megindította a
Viola később a
Remény c. irodalmi folyóiratot. 1835-ben megválasztották a kolozsvári unitárius egyház lelkészének, de hittudományi képzettségének befejezése végett két évre külföldi egyetemekre küldték, így Berlinben bölcseleti és hitoktatói tanulmányokat folytatott, valamint a nyelvészettel is előszeretettel foglalkozott. 1837 nyarán visszatért Magyarországra, majd az 1840. évi bölöni zsinaton felszentelték. Rendes tagja volt a Kisfaludy Társaságnak. 1861. július 1-jén a tordai zsinaton unitárius püspökké választották."
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
