Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Bécs, 1897, Schroll Antal és Tsa. kiadása (Reisser Ch. és Werthner M. Könyvnyomdája, Bécs), [1] t. + 47 p. + [1] p. + 35 t., ill.
Első kiadás. Budapest - Millennium. Az ezredéves kiállítás architektúrája. A kiállítás igazgatóságának, a Magy. Mérnök- és Építész-Egyletnek, valamint a kiállítási építkezéseknél közreműködött építészeknek a támogatásával kiadja és magyarázó szöveggel ellátta Bálint Zoltán építész.
Ötvenkilenc szövegközti, feliratos képpel és harmincöt egész oldalas, feliratos táblával, illusztrált, valamint előszóval, a kiállítási építkezések táblázatos áttekintésével, végszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A kötet negyvennyolc oldalnyi szövegrészt, vonatkozó táblázatokat és tervrajzokat tartalmaz. A címlapon korabeli tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta a Reisser Ch. és Werthner M. Könyvnyomdája Bécsben.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, aranyozott illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, sérült könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
Bálint Zoltán /szül. Bleyer Zoltán/ (Nagyvárad, 1871. március 6. – Budapest, 1939. január 17.) ismert magyar építész. A Műegyetemen diplomázott. Korb Flóris és Giergl Kálmán irodájában dolgozott, tevékenyen részt vett a millenniumi kiállítás építkezésein, és ennek kapcsán színvonalas albumot jelentetett meg (Az ezredéves kiállítás architektúrája, 1897). Ezen a kiállításon önálló színháztervét is bemutatott (1895), továbbá terveket készített a pusztaszeri emléktárgyak kiállítási pavilonjához is. 1897-ben Jámbor Lajossal társult. Művein Lechner Ödön hatása érezhető, ám attól elsősorban tömegkomponálás, felülettagolás tekintetében sokszor eltértek. Budapesten több híres épületet emeltek Zala György műtermes villája (1898–1899), a Lederer-Palota (1903–1904), Bálint Zoltán és Jámbor saját bérháza, a Felsőkereskedelmi Iskola és az Állami Számvevőszék épületét. Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonját is ő tervezte. Gyakran tervezett középületeket vidéki városokban is (nagykanizsai rendház és a főgimnázium (1903), fiumei főgimnázium (1913), esztergomi Takarékpénztár). Nagyon szép, magyaros szecessziós épületük a Szatmárnémetiben álló Pannónia (Dácia) szálló. Terveik szerint készült Bornemisza Elemér szilvágyi kastélya. Részt vettek az Erzsébet-Emlékmű különböző pályázatain. Ők készítették a budapesti Vörösmarty-szobor építészeti részét (1902). 1900-ban felvételt nyert a Demokratia Szabadkőműves Páholyba, ahova társa, Jámbor Lajos egy évre rá követte. Mintegy szabadkőműves mestermunkájukként tervezték meg a nagyváradi László Király Páholy páholyházát (1901).