Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Cluj (Kolozsvár), 1937, A szerzők kiadása (Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.-T., Cluj), [1] t. + 123 p. + [3] p., ill.
Első kiadás. Székely táncok. Írta: Bándy Mária és Vámszer Géza.
Fekete-fehér, feliratos címlapképpel, néhány fekete-fehér, feliratos, eredeti fotóval, negyven táncmozdulatot bemutató rajzzal és számos kottarészlettel illusztrált, valamint a szerzők előszavával, zárszóval, függelékkel, a kották között előforduló íráshibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített szakkönyv. A könyvet a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. nyomtatta Kolozsvárott. A két világháború között Erdélyben megjelent egyedi népszerűsítő, székely magyar táncgyűjtemény. Húsz, autentikus néptánc, szöveges, részletes leírásával, Sarkadi Elek által lejegyzett dallamokkal kiegészítve. A kötethez Vámszer Géza készített rajzokat és oktató fényképet. A címfedélen tollal beírt számjelzés és tulajdonosi bélyegzés, a címlapon és a címlap hátoldalán tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány feliratos, színes alakos-ábrás illusztrációval díszített címfedéllel, feliratozatlan, enyhén sérült könyvgerinccel, a hátlapon a nyomda feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Különálló mellékletként: két oldal terjedelmű, beragasztott kiadói erratával.
Vámszer Géza (Nagyszeben, 1896. augusztus 13. – Kolozsvár, 1976. szeptember 21.) erdélyi néprajzkutató, művészettörténész, középiskolai rajztanár, rajzillusztrátor. A gimnáziumot Nagyszebenben végezte, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol középiskolai rajztanári oklevelet szerzett. Főiskolai tanárai: Aba-Novák Vilmos, Nagy Imre és Varga Nándor Lajos. A Nagyszebeni Tanítóképző tanára, majd a Székelyudvarhelyi Líceum rajztanára. Időközben megismerte Haáz Rezső, Bányai János és Lévai Lajos tudományos, közművelődési munkásságát és ekkor tudatosult benne, hogy, “választott szülőföldje” többet vár el tőle, és életcéljául tudatosan a népnevelői munkát választotta. Elhatározta, hogy bejárja a Székelyföld falvait, gyűjtőmunkája útján fényképek és rajzok segítségével örökítette meg a székelység életmódját, művelődéstörténeti értékeit, népi kultúráját. Kezdetben általános néprajzzal foglalkozott, később áttért a településtörténet, a falusi népi egyházművészet kutatására. Tanári tevékenysége mellett bekapcsolódott a turistamozgalom és természetjárás megszervezésébe, 1931-ben az ő kezdeményezésére jött létre a Csíki Turista Egyesület. 1934-ben megjelentette a Csík vármegye turistakalauza és térképe" c. hiánypótló munkáját. Tanulmányozta az általa feltárt csíkrákosi Cserei-kúria falfestményeit, irányításával sikerült helyreállítani a csíkdelnei Szent János templomot. Ugyancsak az ő kezdeményezésére került sor a hosszúaszói Xántus-Kápolna romjainak feltárására, ahol az 1694-es tatárbetörés emlékére, 1933-ban a csíki turistákkal emlékoszlopot helyeztek el. Megtervezte a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium kápolnájának oltárát, amely az első népies stílusban készített oltár volt a Székelyföldön."