Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Kolozsvár, 1932, Erdélyi Szépmíves Céh (Minerva" Irodalmi és Nyomdai Műintézte, Kolozsvár), 170 p. + VI p. + [1] t.: ill.
Első, számozott kiadás. Emlékeimből. Írta: Bánffy Miklós.
"Ez a könyv az Erdélyi Szépmíves Céh hatvannyolcadik kiadványa, VI. sorozatának 9-10. számú könyve. Nyomtatta a Minerva rt. nyomdája Garamond-antiqua betűkkel. A szedést Lauf Rudolf nyomdavezető, a nyomást Szabó Elek vezette. Kötése Rohonyi Antal egyetemi könyvkötő műhelyében készült. E könyv első kiadása kizárólag az Erdélyi Szépmíves Céh tagjai számára készült". Ez a 281. számú példány.
A szerző fekete-fehér fényképével illusztrált, valamint ajánlással és az Erdélyi Szépmíves Céh tagjainak a listájával kiegészített kiadás. A címfedél belső oldalán az Erdélyi Szépmíves Céh névre szóló (Halmay László), egyszínű illusztrációval ellátott Ex-libris címkéje látható. Nyomtatta a "Minerva" Irodalmi és Nyomdai Műintézet Kolozsváron.
Kiadói félpergamen kötésben lévő példány egy színű mintás, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A szerző, Gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) erdélyi magyar író, drámaíró, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színpadi rendező, politikus, a Bethlen-kormány külügyminisztere. Közéleti és kulturális téren egyaránt széles körű és sokszínű szerepvállalás jellemezte életét. 1901-től országgyűlési képviselő, majd Kolozs megyei főispán volt. Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített. Ebben az időben már több színpadi művét is bemutatták, 1914-től prózai munkákkal is rendszeresen jelentkezett, továbbá díszlet- és jelmeztervekkel támogatta a budapesti Operaházat, amelynek 1912-től hat éven át az intendánsa is volt. A külügyminiszteri posztot 1921-22-ben, a háború utáni rendezés válságos éveiben vállalta el. 1926-ban tért vissza Erdélybe, ahol jelentős szerepet játszott az ottani irodalmi élet szervezésében: szerkesztette az Erdélyi Helikont, illusztrálta az Erdélyi Szépmíves Céh könyveit, anyagilag támogatta a kolozsvári Ellenzék című napilapot és a legnagyobb kisebbségi magyar nyomdavállalatot, a Minerva Rt-t. Az 1934-es Szegedi Szabadtéri Játékokon az ő rendezésében mutatták be Az ember tragédiáját."