auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 25. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika |
date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján december 5. és s december 12. között lehet megtekinteni. |
auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2024-12-15/antikvarium-hu-25-online-arveres |
32. item
Bánffy Miklós: Emlékeimből (Tiltólistás kötet)
Budapest, 1943, Révai (Révai-nyomda, Budapest), 262 p. + [2] p.
Bánffy Miklós munkái c. sorozatban (sorszámozás nélkül) megjelent mű.
Emlékeimből. Írta: Bánffy Miklós.
A kötetet a Révai-nyomda nyomtatta, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány két színnel feliratozott, térképvázlattal illusztrált címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt könyvgerinccel, üres hátlappal, modern előzéklapokkal, színezett felső lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) erdélyi magyar író, drámaíró, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színpadi rendező, politikus, a Bethlen-kormány külügyminisztere. Közéleti és kulturális téren egyaránt széleskörű és sokszínű szerepvállalás jellemezte életét. 1901-től országgyűlési képviselő, majd Kolozs megyei főispán volt. Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített. Ebben az időben már több színpadi művét is bemutatták, 1914-től prózai munkákkal is rendszeresen jelentkezett, továbbá díszlet- és jelmeztervekkel támogatta a budapesti Operaházat, amelynek 1912-től hat éven át az intendánsa is volt. A külügyminiszteri posztot 1921-1922-ben, a háború utáni rendezés válságos éveiben vállalta el. 1926-ban tért vissza Erdélybe, ahol jelentős szerepet játszott az ottani irodalmi élet szervezésében: szerkesztette az Erdélyi Helikont, illusztrálta az Erdélyi Szépmíves Céh könyveit, anyagilag támogatta a kolozsvári Ellenzék című napilapot és a legnagyobb kisebbségi magyar nyomdavállalatot, a Minerva Rt-t. Az 1934-es Szegedi Szabadtéri Játékokon az ő rendezésében mutatták be Az ember tragédiáját.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV. címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.""