Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

[Kolzsvár], 1940, Erdélyi Szépmíves Céh, 341 p. + [1] p. + IV p. + [1] p.
Első, számozott, bibliofil kiadás. Ez a könyv az Erdélyi Szépmíves Céh százharminchatodik kiadványa, XII. sorozatának 2-4. számú könyve.
Erdélyi történet. A fali irás harmadik szava: Darabokra szaggattatol. Írta: gróf Bánffy Miklós.
E könyv első kiadása kizárólag az Erdélyi Szépmíves Céh tagjai számára készült. Ez a 179. számú példány".
Az Erdélyi Szépmíves Céh pártolótagjainak névsorával kiegészített kötet.
A címfedél verzóján Kovács Kálmán (1883-1951) tanár, tanügyi főtanácsos Ex-libris címkéje látható. Az Ex-libris Walter Crane (1845-1915) rajzát ábrázolja, amit az angol festő Kovács János (1846-1905) unitárius főgimnáziumi tanárnak és kollégiumi igazgatónak - Kovács Kálmán édesapjának - küldött. A rajz Crane és Kovács Kolozsvári találkozását örökítette meg. Az 1900-as esztendőben Crane ellátogatott Magyarországra, ahol közel egy hónapot töltött. Ez idő alatt az ismert festő Kolozsváron is járt, ahol megismerkedett Kovács Jánossal, aki a gimnáziumi évei alatt tanult meg angolul, majd ösztöndíjjal kikerült Londonba, később pedig az angol nyelv és irodalom magántanára lett a kolozsvári egyetemen. A festő és az unitárius tanár egymás iránt táplált rokonszenve barátsággá alakult, ami nem szűnt meg azután sem, hogy Crane elhagyta Magyarországot.
Kiadói félpergamen sorozatkötésben lévő példány, feliratozatlan, mintás, sérült címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) erdélyi magyar író, drámaíró, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színpadi rendező, politikus, a Bethlen-kormány külügyminisztere. Közéleti és kulturális téren egyaránt széles körű és sokszínű szerepvállalás jellemezte életét. 1901-től országgyűlési képviselő, majd Kolozs megyei főispán volt. Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített. Ebben az időben már több színpadi művét is bemutatták. 1914-től prózai munkákkal is rendszeresen jelentkezett, továbbá díszlet- és jelmeztervekkel támogatta a budapesti Operaházat, amelynek 1912-től hat éven át az intendánsa is volt. A külügyminiszteri posztot 1921-22-ben, a háború utáni rendezés válságos éveiben vállalta el. 1926-ban tért vissza Erdélybe, ahol jelentős szerepet játszott az ottani irodalmi élet szervezésében: szerkesztette az Erdélyi Helikont, illusztrálta az Erdélyi Szépmíves Céh könyveit, anyagilag támogatta a kolozsvári Ellenzék című napilapot és a legnagyobb kisebbségi magyar nyomdavállalatot, a Minerva Rt-t. Az 1934-es Szegedi Szabadtéri Játékokon az ő rendezésében mutatták be Az ember tragédiáját."