2025. okt. 20., hétfő
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

2023. 09. 24. vasárnap 20:00

 
441.
tétel

Barabás Miklós (1810-1898): Ney Ferenc 1848 - kőnyomat, papír 29,5 cm x 22 cm

Barabás Miklós (1810-1898): Ney Ferenc 1848 - kőnyomat, papír 29,5 cm x 22 cm

Barabás Miklós: Ney Ferenc 1848 - kőnyomat, papír 29,5 cm x 22 cm Jelzés jobbra lent: Barabás M. 848 (a kövön), balra lent: ny. Walzel. Pesten (a kövön). A kép alatt: Istené a világ, emberé a föld, rabszolga vagy barom nem lehet...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

441. tétel
Barabás Miklós (1810-1898): Ney Ferenc 1848 - kőnyomat, papír 29,5 cm x 22 cm
Barabás Miklós: Ney Ferenc 1848 - kőnyomat, papír 29,5 cm x 22 cm
Jelzés jobbra lent: Barabás M. 848 (a kövön), balra lent: ny. Walzel. Pesten (a kövön). A kép alatt: Istené a világ, emberé a föld, rabszolga vagy barom nem lehet föld ura:- nevelés tesz szabaddá, nevelés tesz emberré! Ney Ferenc. A kép hátoldalán: 1814-1889 pedagógus, műfordító M. Tud. Ak. tagja. Fekete-fehér kőnyomat, papír, paszpartúban. A kép mérete 29,5 cm x 21 cm. A kép mérete paszpartúban: 52 cm x 34,2 cm.

A portrén ábrázolt személy: Ney Ferenc (Pest, 1814. május 26. – Budapest, 1889. szeptember 11.) pedagógus, színműíró, a Magyar Nevelési Társaság és az Első Egyetemes Tanári Gyűlés elnöke, 1861-től a pesti belvárosi reáliskola igazgatója, az MTA levelező tagja. Társadalmi és közművelődési cikkei, eredeti és fordított elbeszélései többek közt a Pesti Hírlapban, a Vasárnapi Ujságban és Fővárosi Lapokban jelentek meg. Ötven aranyas pályadíjat nyert, Kalandor c. népszínművét 1844-ben tűzte műsorára a Nemzeti Színház.

A művész életrajza a tétel részletes adatlapján megtekinthető.