Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1901-1903, Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T. (Révai és Salamon Könyvnyomdája, Bp.), 7522 p. (összesített oldalszám)
Báró Eötvös József összes munkái 1-20. (egységes külön kötetekben). Teljes sorozat.

I. kötet: A karthausi. Dr. Voinovich Géza előszavával, bevezetéssel és jegyzettel kiegészített kiadás. Budapest, 1901, III p. + [1] p. + 520 p.
II. kötet: A falu jegyzője I. Budapest, 1901, 410 p.
III. kötet: A falu jegyzője II. Budapest, 1901, 448 p.
IV. kötet: Magyarország 1514-ben I. Szerzői előszóval és a szerző jegyzeteivel kiegészített kiadás. Budapest, 1901, 444 p.
V. kötet: Magyarország 1514-ben II. Jegyzettel kiegészített kiadás. Budapest, 1901, 418 p. + [1] p.
VI. kötet: A nővérek. A címfedél felőli előzék sérült. Budapest, 1902, 512 p.
VII. kötet: Elbeszélések. Jegyzetekkel, korabeli könyvhirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1902, 460 p. + [4] p.
VIII. kötet: Beszédek I. Emlék- és ünnepi beszédek. Jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1902, 313 p. + [2] p.
IX. kötet: Beszédek II. Politikai beszédek I. Jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1902, 304 p.
X. kötet: Beszédek III. Politikai beszédek II. Jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1902, 408 p.
XI. kötet: Kelet Népe és Pesti Hírlap. - Reform. Az első kiadáshoz írt előszóval, bevezetéssel, jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1902, 335 p. + [1] p.
XII. kötet: Tanulmányok. Jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címfedél felőli előzéklap meg lett erősítve. Budapest, 1902, 275 p. + [1] p.
XIII. kötet: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra I. Bevezetéssel és befejezéssel, valamint a bevezetéshez és befejezéshez írt jegyzetekkel, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címfedél felőli előzéklap javított. Budapest, 1902, 384 p.
XIV. kötet: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra II. Bevezetéssel, jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1902, 328 p.
XV. kötet: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra III. Jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1902, 232 p.
XVI. kötet: A nemzetiségi kérdés. Jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1903, 288 p. + [1] p.
XVII. kötet: Kisebb politikai czikkek. Jegyzetekkel, korabeli könyvhirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1903, 366 p. + [2] p.
XVIII. kötet: Költemények, színművek. Jegyzetekkel, korabeli könyvhirdetésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1903, 422 p. + [2] p.
XIX. kötet: Gondolatok. Jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1903, 340 p.
XX. kötet: Levelek, életrajz. A szerző fekete-fehér portréjával illusztrált, valamint jegyzetekkel, név- és tárgymutatóval, az előfizetők névjegyzékével, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Budapest, 1903, 328 p. + [1] p. + [1] t.: ill.

A köteteket Révai és Salamon Könyvnyomdája nyomtatta és Leszik Károly könyvkötő kötötte Budapesten. A címfedeleken az Aufrecht és Goldschmied könyvterjesztő vállalkozás aranyozott felirata látható.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő kötetek aranyozott feliratos, illusztrált címfedéllel és könyvgerinccel, levélmintás, kiadói előzéklapokkal, néhány foltos lappal, mintázott lapélekkel, a dupla keretes hátlapon a kötészet feltüntetésével.
A szerző, Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Az egyetemi tanulmányait a pesti egyetem bölcselet és történelem szakán végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, a magy. kir. kultusz- és közoktatási minisztere volt. 1836–37-ben beutazza Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. Regényeiben, színdarabjaiban és kedvenc lapjában a Pesti Hírlapban" hirdette modern, haladó politikai eszméit. Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett. Első országgyűlési beszédében határozottan kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” c. röpiratát. Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik elismert vezéralakja."