Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1892-1895, Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése (Brózsa Ottó könyvnyomdája, Bp.), XVIII p. + 1520 p. + [21] p. + [55] t., ill. + 2 mell. (összesített oldalszám)
Első kiadás. A Vadászati Ismeretek kézikönyve I-III. (Különálló egységes kötetekben.)

I. kötet: Írta: Bölcsházai Belházy Jenő m. kir. erdőtitkár. 440 ábrával és 31 képmelléklettel. Budapest, 1892, Grill Károly, [8] p. + 476 p. + [4] p. + [31] t., ill. + 2 mell. (kihajtható)

• Első rész: Fegyvertan.
• Második rész: Fogó-készülékek, csalétkek, hívók, hurkok s a vadászatnál még szükséges egyéb berendezésekről, szerszámokról és tárgyakról.
• Harmadik rész: A vadász-ebek, vadász-ló és sólyom.

II. kötet: A hazai vadászat természetrajza. Írta: Szécsi Zsigmond m. kir. erdőtanácsos és akadémiai rendes tanár, a Ferenc József-rend lovagja. 192 ábrával és 24 képmelléklettel. Az egyik lap foltos, valamint a könyv gerince sérült. Budapest, 1892, Grill Károly, [8] p. + 286 p. + [1] p. + [24] t., ill.

• Első rész: Emlősök.
• Második rész: Madarak

III. kötet: Írta: Illés Nándor ny. magy. kir. főerdőmester. 142 ábrával. Budapest, 1895, Grill Károly, VIII p. + 448 p. + X p. + 310 p., ill.

• Első rész: A vadászat kezelése.
• Második rész: A vadászat gyakorlása.

Előszóval, tárgymutatóval és tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az I. kötetnél a címlapon feltüntetettektől eltérően a kötet végén további két kihajtható képmelléklet található. A könyveket nyomtatta Brózsa Ottó könyvnyomdája és kötötte Gottermayer N. Könyvkötő, Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer díszkötésben lévő kötetek, aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott, illusztrált címfedéllel, aranyozott feiratozású, díszes könyvgerinccel, színezett lapélekkel, a dombornyomott díszes keretezéssel ellátott hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Az egyik szerző, Illés Nándor (Királyfiapuszta, 1836. május 15. – Palánka, 1907. május 2.) erdész, a magyar erdészeti szakirodalom jelentős úttörője. Kezdetben a Coburg hercegi erdőbirtokon dolgozott, majd 1868-ban a selmecbányai Erdészeti Akadémián volt segédtanár, később tanár, valamint az akadémia botanikus kertjeit is fejlesztette. Ezt követően Károlyi György birtokán a Nyírségben vállalt erdőmesteri állást, majd 1878-ban az Esterházy hercegi hitbizományban erdőfelügyelő lett, 1881-től pedig a Földművelésügyi Minisztérium erdőfelügyelői osztályát vezette. Sokat tett a magyar erdészeti szaknyelv megteremtése érdekében.