Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 24. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján szeptember 5. és szeptember 12. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2024-09-15/antikvarium-hu-24-online-arveres |
50. Artikel
Berzeviczy Albert: Beatrix királyné (1457-1508) (Dr. Magyary-Kossa Gyula könyvtárából.)
Budapest, 1908, Magyar Történelmi Társulat (Athenaeum Rt., Bp.), 695 p. + [15] t. (részben színes) + 4 mell. (fakszimile és genealógiai táblák), ill.
Első kiadás. Magyar Történeti Életrajzok című sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Dr. Dézsi Lajos. Beatrix királyné (1457-1508). Történelmi élet- és korrajz. Írta: Berzeviczy Albert.
2 színes, hártyapapírral védett és 13 fekete-fehér képtáblával (közülük 1 kihajtható), 1 fakszimile melléklettel, 3 kihajtható genealógiai táblával, valamint további számos, fekete-fehér szöveg közti képpel. Nyomtatta az Athenaeum Rt. Könyvnyomdája, Budapesten. Az előlapon Dr. Magyary-Kossa Gyula (1865-1944) gyógyszerész, orvos, orvostörténész, a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia és a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára tulajdonosi bejegyzése látható. A címfedélen ugyancsak a korábbi tulajdonos tollal írt szignója fedezhető fel.
Korabeli egészvászon kötésben lévő példány címfedélre kasírozott, feliratos, illusztrált borítóval, aranyozott feliratos könyvgerinccel, vaknyomással díszített hátlappal, korabeli, növényi motívumokkal díszített előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. június 7. – Budapest, 1936. március 22.) politikus, történetíró, bíró, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Kezdetben Sáros vármegyében dolgozott, majd az eperjesi jogakadémia tanára lett. 1881-ben a szabadelvű párt, majd 1910-től a nemzeti munkapárt országgyűlési képviselője volt. Ezt követően miniszteri tanácsosként, kultuszminiszteri államtitkárként, és képviselőházi alelnökként tevékenykedett. 1903-tól Tisza István kormányában töltötte be a kultuszminiszteri tisztséget. 1905-től a Magyar Tudományos Akadémia, később a képviselőház, majd az Országos Testnevelési Tanács elnökének választották. 1917-ben kinevezték főrendiházi, illetve 1927-től felsőházi taggá.