Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Bétsben, 1816, Pichler Antal & Zweck Bertalan betűivel, XVI p. + 224 p. + [1] t., 183 p. + [1] p., ill.
Csokonai Vitéz Mihály nevezetesebb poétai munkái [egységes] két kötetben. A szerző képével együtt. Kiadta Márton Jósef A' Bétsi Universzitásban a' Magyar Nyelvnek és Literatúrának első professora.
I. kötet: A' tavasz, Lilla, Ódák, XVI p. + 224 p. + [1] t.: ill.
II. kötet: Dorottya, Békaegérharcz, Elegyes Versek, Anákreoni Dalok, 183 p. + [1] p., ill.
Az I. kötet három, valamint a II. kötet első és negyedik részét Pichler Antal, a második és harmadik részt Zweck Bertalan nyomtatta Bécsben. A kötetek címfedelének hátoldalán, a címlapon és néhány oldalon tulajdonosi bélyegzés, az I. kötet előlapján tollal beírt, évszámmal ellátott tulajdonosi beírás látható.
Könyvkötői kopott, félvászon kötésben lévő kötetek a fedlapokra kasírozott eredeti, feliratos, kőnyomatos, díszített címfedelekkel, feliratozatlan könyvgerinccel, kissé foltos belívekkel, néhány oldalon aláhúzással, bejegyzéssel, hiánytalan állapotban. A belívek egy része sérült, de a sérülés a szövegmezőt nem érinti.
Ritka!
A kötet szerzője, Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb, meghatározó költője. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „Poeta Doctusnak” és „Poeta Natusnak” is nevezték. A 18.-19. század fordulójának magyarországi viszonyai között lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. A Debreceni Református Kollégiumban tanult Tanára Budai Ferenc, Budai Ézsaiás, Háló Kováts József, az Aeneis fordítója. A gimnázium elvégzése után az akadémiai tanfolyamot választotta. Milesz Józseftől hallgatta az alkalmazott mértant, természettant és bölcseletet, a teológiai szakon Ormós András oktatta, a héber és arab nyelvet és az Ó- és Újszövetségi Biblia-magyarázatot Sebestyén Istvántól, az ágazati, erkölcsi és lelkipásztori hittudományt az egyháztörténettel Szilágyi Gábortól hallgatta. Mindnyájuk közül a Budaiak, akik a hazai történelmet adták elő, és Sinay Miklós, akitől az általános világtörténelmet és régi irodalmat hallgatta, voltak rá legnagyobb hatással. Gyenge szervezete mellett is éjjel-nappal olvasott, tanult és kisebb-nagyobb költeményeket szerzett. A Békaegérharcot már 18 éves korában írta, Homérosz után ugyan, de az akkori politikai viszonyokra alkalmazva. 1793-ban Kazinczy Ferenc már barátai között említi a szerzőt. 1793-ra datálható Mozart Varázsfuvolájának (Boszorkánysíp címen) nyers prózai fordítása, s bár egész életén végigkíséri a feladat, véglegesen sosem készült el vele. 1794 tavaszán nyilvános tanítónak választották, ekkor már a görög, latin, olasz és magyar költészetben is járatos volt.