Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Lipcse, 1843-1845, Köhler Károly Ferencz (Tauchnitz Bernát, Lipcse), XII p. + 316 p., XII p. + 356 p. + [2] p., VII p. + [1] p. + 189 p.
Csokonai Vitéz Mihály' munkái I-III. (különálló egységes kötetekben). Közli Kelemföldy.

I. kötet: Tavasz. - Lilla. - Ódák. - Anakreoni dalok. - Békaegérharcz. Lipcse, 1843, XII p. + 316 p.
II. kötet: Dorottya. - Alkalmi versek. - Diétai múzsa. Lipcse, 1844, XII p. + 356 p. + [2] p.
III. kötet: Vers-maradványok. - Mesék. - Prosai töredékek. - Pásztori játékok. Lipcse, 1845, VII p. + [1] p. + 189 p.

Előbeszédekkel, jegyzésekkel és magyarázatokkal, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A második és harmadik kötet kiadói papírkötésű címfedelén tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomattak Tauchnitz Bernátnál Lipcsében.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, dombornyomott, díszített keretezéssel és aranyozott illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, aranyozott motívumokkal gazdagon díszítette könyvgerinccel, a kiadói papír címfedél és hátlap megtartásával (kivétel az első kötet címfedele), néhány foltos lappal, körbe aranyozott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb, meghatározó költője. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „Poeta Doctusnak” és „Poeta Natusnak” is nevezték. A 18.-19. század fordulójának magyarországi viszonyai között lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkodását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. A Debreceni Református Kollégiumban tanult. A gimnázium elvégzése után az akadémiai tanfolyamot választotta. Milesz Józseftől hallgatta az alkalmazott mértant, természettant és bölcseletet, a teológiai szakon Ormós András oktatta, a héber és arab nyelvet és az Ó- és Újszövetségi Biblia-magyarázatot Sebestyén Istvántól, az ágazati, erkölcsi és lelkipásztori hittudományt az egyháztörténettel Szilágyi Gábortól hallgatta. Mindnyájuk közül a Budaiak, akik a hazai történelmet adták elő, és Sinay Miklós, akitől az általános világtörténelmet és régi irodalmat hallgatta, voltak rá legnagyobb hatással. Gyenge szervezete mellett is éjjel-nappal olvasott, tanult és kisebb-nagyobb költeményeket szerzett. A Békaegérharcot már 18 éves korában írta, Homérosz után ugyan, de az akkori politikai viszonyokra alkalmazva. 1793-ban Kazinczy Ferenc már barátai között említi a szerzőt. 1793-ra datálható Mozart Varázsfuvolájának (Boszorkánysíp címen) nyers prózai fordítása, s bár egész életén végigkíséri a feladat, véglegesen sosem készült el vele. 1794 tavaszán nyilvános tanítónak választották, ekkor már a görög, latin, olasz és magyar költészetben is járatos volt.