| aukciósház |
Antikvárium.hu Kft. |
| aukció dátuma |
2022.07.24. 20:00 |
| aukció címe |
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok |
| aukció kiállítás ideje |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján július 14. és 21. között lehet megtekinteni. |
| aukció elérhetőségek |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2022-07-24/szezonzaro-kamara |
47. tétel
Czifrai István: Magyar nemzeti szakácskönyv (Hiányzó címlappal és egy hiányos lappal)
h. n., [1829], k. n., XVI p. + 272 p.
Magyar Nemzeti Szakátskönyv. Írta: Czifrai István.
Szerzői előszóval és a szakáts-könyv foglalatjával kiegészített kiadás. Az előlapon ceruzával és tollal beírt tulajdonosi bejegyzések láthatóak.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, kopott címfedéllel és hátlappal, feliratozott, álbordás, sérült könyvgerinccel, foltos belívekkel, néhány sérült lappal (263-272. p.), a címfedél belső oldalán tollal készített, valamint néhány oldalon ceruzával készített aláhúzással és bejegyzéssel, a hátlap felőli előzéklapon három tollal beírt recepttel, színezett lapélekkel, megnyílt kötéssel, meggyengült állapotban. A kötet címlapja hiányzik, ezért a könyvészeti adatok nem beazonosíthatóak. Az egyik lap pótolt, hiányos (a hiány érinti a szöveges részt is/271-272. p.).
A következő érdekes részlet olvasható a könyvel kapcsolatban Vinkó József rovatában: „A Czifray” versenykurzus, szakácskönyv, reformkori életérzés. A XIX. század legfontosabb receptgyűjteménye, mely véget vetett a Szakács mesterség könyvecskéje évszázados uralmának. A kalózkiadással együtt - 1816 és 1888 között - kilencszer jelent meg, és ha valaki bizonyítani akarná, hogy a mai magyar konyha (és nyelv) mennyivel szegényesebb, mint a kétszáz évvel ezelőtti, csak szemezgetnie kellene a Czifrayból. Ráadásul ez az első olyan főzőkönyvünk, amelynek szerzőjét ismerjük. Illetve mégsem. Czifray István ugyanis nem létezett. Mint Fehér Béla alapvető esszéjéből és Horváth Dezső bibliográfiai kutatásaiból tudjuk, a Cz. I. monogram nem Czifrai(y) István nevét takarta. Ezt csak később, a szerző és a kiadó halála után biggyesztették a címlapra. Az igazi szerző Czövek István ügyvéd. Ám ő is inkább fordító, hiszen a receptek egy része erősen emlékeztet Ignatz Gartier és Barbara Hickmann kipróbált bécsi szakácskönyvének 1793-as kiadására, amelyben a szerzők hat fejezetben tárgyalják az alapanyagokat. A Trattner-féle nyomda ebben az időszakban Czövek számos fordítását adta ki, de először a nyomdász halt meg 1925-ben, majd három évvel később idősebb Trattner Mátyás és Czövek István is, így a nyomdát Trattner veje, Károlyi István vitte tovább. Ő pedig vagy nem tudta, kit takar a Cz. I. monogram, vagy nem akart jogdíjat fizetni és kitalálta a Czifrai nevet..." - (Heti Válasz, 2015. július 09./15. évfolyam/28. szám)."
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
