Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1940, Magyar Élet Irodalmi Kiadóvállalat (Turul Sajtóvállalat Nyomdája), 591 p.
Emlék. Versek. Írta: Erdélyi József.
Ez a könyv 1940. könyvnapjára jelent meg a Magyar Élet Irodalmi Kiadóvállalat kiadásában. Készült: a Turul Sajtóvállalat nyomdájában. Irodalmi lektor: Kovách Aladár. Kiadó: Püski Sándor dr. A borítólapot Méhely Iván grafikusművész tervezet." Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, feliratozott, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, kiadói borítófedélben.
A szerző, Erdélyi József (Újbátorpuszta, 1896. december 30. – Budapest, 1978. október 4.) háromszoros Baumgarten-díjas költő. Első versei a "Nyugat"-ban jelentek meg. később az "Est-Lapok" munkatársa. Költői fellépése az 1920-as években valósággal forradalmat hozott. A "nyugatos líra" általános sikere idején Petőfi Sándor lírai örökségét, a népköltészet hagyományát keltette életre. A hagyományos formát modern érzékenységgel, nyugtalansággal szőtte át. Költészetében a leírás és ábrázolás kapott szerepet: táj- és életképekben, emlékek rajzában, epikus költeményekben fejezte ki érzéseit. Ezzel az 1920-as évek tárgyias költői szemléletének előfutára lett. Lázadóként lépett fel, az elnyomott szegényparasztság követeléseit szólaltatta meg. 1922-ben Szabó Dezső bevezetésével jelent meg az "Ibolyalevél" c. verseskötete, ami sajátos szint hozott a magyar lírába. A népi írók jobbszárnyának egyik hangadója volt, a később teljesen a radikális jobboldali ideológia hatása alá került (a nyilas "Virradatban" megjelentette Solymosi Eszter vére c. antiszemita versét és később belépett a Nemzeti Front nevű radikálisan szélsőjobboldali pártba). A háború alatt is megjelentetett antiszemita verseket. 1944-ben Nyugatra menekült, majd Romániában bujkált. 1947-ben önként jelentkezett a román hatóságoknál. Háborús bűnösként ítélték el. Szabadulása után (1950) az irodalmi életbe a "Visszatérés" c. verseskötetével tűnt fel 1954-ben.

A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján."