Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Esterházy Antal tábornagy autográf oltalomlevele, [1] p.
Esterházy Antal tábornagy autográf, magyar nyelven írt oltalomlevele a Rákóczi-szabadságharc idejéből.
Egyedülálló kuruc kori történelmi relikvia!
A levél alján gróf Esterházy Antalnak, II. Rákóczi Ferenc tábornagyának a saját kezű aláírása, a dokumentum jobb alsó sarkán a galántai Esterházy család címerét ábrázoló szárazbélyegzéses pecsét látható. A levél magyar szövegét latin keltezés zárja. Az írás a lap jobb szélén nehezen olvasható.
Tintával írt kézirat, hajtogatott, restaurált papíron.
A dokumentum szövege a következő:

„Salva Guardia
Melly mellett Tekéntetes Nemes Nitra V[ár]megyében Lévő Tardosked névő Hellység és ahoz [tarto]zandó minden nével nevezendő, ingó és ingatlan, … sok joszagi protezsáltattnak, és conserváltattnak. … Praesidio Érsek Ujvariensi die 5 mensis D[ecem]bris 1707.
Generalis Mezei Marschall
Gróf Esterhazy Antal”

Az 1707. december 5-én, Érsekújváron kelt oltalomlevél [latinul: Salva Guardia] a Nyitra vármegyei Tardoskedd település lakóinak szól, és arról biztosítja őket, hogy a kuruc generális a helységet és az ahhoz tartozó mindennemű javakat az oltalma alá veszi, egyúttal elkötelezi magát azok megóvására.
Az eredetileg a császári seregben szolgáló Esterházy Antal (1676-1722) 1704-ben, korábbi császári katonatársa, az ekkor már a kurucok soraiban harcoló gróf Forgách Simon hatására állt át Rákóczi oldalára, ahol mint tábornagy (a korabeli katonai zsargon szerint: mezei marsall) szolgált. A szabadságharc bukása után – Rákóczit követve – ő is Rodostóban, száműzetésben hunyt el. 1707-ben Esterházy többször Érsekújváron időzött, és a fennmaradt levelekből tudható, hogy nagy gondot fordított a Vág folyó vonalának és Érsekújvárnak a védelmére, amelyben nagy szerepe volt Tardoskeddnek is. Egy 1707 májusában kelt utasításában például arra hívta fel az érsekújvári parancsnok figyelmét, hogy az Tardoskedden mindig állomásoztasson néhány katonát, akik idejében hírt tudnak adni arról, ha ellenség közeledik Érsekújvár felé. Gondosan vezetett tábori könyvének 1707 decemberi feljegyzései közt pedig megtaláljuk a jelen tételként szereplő oltalomlevél keletkezéséről hírt adó rövid beírást is: „Die 5. Decembris […] Tardoskedi, kürti, surányi és udvardi helységek lakosinak salvaquardia resoválváltatott.”
Az oltalomlevelekről a Rákóczi-féle kuruc seregek szabályzataként szolgáló, először 1705-ben közzétett Hadi Edictum-ok is rendelkeztek. Ezek az alábbi kötelezettségeket írták elő: „VIII. A salvaguardia-ra, azaz menedékjogot nyújtó házra, vagy valamelyik helyőrség oltalmára kiküldött katonák ezeket életük vesztése árán is védelmezzék. […] X. Ha valaki a Fejedelemtől, vagy generálisaitól kiállított oltalomlevelet figyelembe nem veszi, s az oltalmazottat megtámadja, – halállal lakol.” A „Salva Guardiáknak” tehát igen fontos szerepük volt a kor hadviselésében.

Irodalom:

Thaly Kálmán: Gróf Esterházy Antal kurucz generális tábori könyve 1706-1709. Bp., MTA, 1901.

Markó Árpád-Tóth Gyula: A Rákóczi szabadságharc fontosabb katonai szabályzatai. In: Hadtörténeti Közlemények, I. évf./3-4. sz. (1954), 142-178.