Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Pesten, 1851, Fényes Elek kiadása (Kozma Vazulnál, Pest), 312 p., 285 p. + [1] p., 306 p., 350 p.
Első kiadás. Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. I-IV. kötet (négy kötet egy könyvben). Kiadta: Fényes Elek.
Pótlékokkal és igazításokkal, valamint a t. cz. előfizetők és aláírók névsorával kiegészített geográfiai szótár. Nyomatott Kozma Vazulnál Pesten. A harmadik kötetben rossz az oldalszámozás (224. o. után a 227. o. következik, de a szöveganyag folyamatos és hiánytalan, az oldalak számozása a jelzett helyen rossz).
Korabeli bőrkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, kopott aranyozású, feliratos, négybordás könyvgerinccel, kötészetileg belülről megerősített kivitelben, hiánytalan állapotban.
A kiadó, Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, ügyvéd, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős, meghatározó képviselője, az MTA tagja. Pozsonyban jogot végez. Pesten statisztikai kutatásokat folytat. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízza meg. Nagy tervekkel vág bele a munkába, valójában elképzelései csak 1867 után főként Keleti Károly munkásságában valósultak meg. Széchenyi István, majd Kossuth Lajos szellemi követőjévé válik. A Nemzeti Kör alelnöke, a Pesti Kör elnöke, az Ellenzéki Kör vezéralakja, a Magyar Gazdasági Egyesület előadója, a Magyar Iparegyesület aligazgatója, a Védegylet választmányi tagja, a Közcsendi Bizottmány és az Egyenlőségi Társulat tagja. A Batthyány-kormány minisztériumi osztálytanácsosa, az Országos Statisztikai Hivatal megszervezője és vezetője, a Radikális Kör alelnöke, a pesti vésztörvényszék elnöke. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság Életbiztosítási Ügyosztályának igazgatója, ő dolgozta ki az élettartam és halálozási valószínűség táblázatait. A Sürgöny" c. kormánylap főmunkatársa, az ellenzéki "Pesti Hírnök" publicistája.
A kötetet Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia története c. munkájában (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 188.p) a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 230. tételszám alatt."