Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 12. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

[Budapest], 1985, Szerzői magánkiadás (Sylvester J. Nyomda, Szombathely), 177 p. + [6] p.
Szerző által dedikált, valamint több a kötetben szereplő interjúalany által aláírt példány. Hal(l)hatatlan interjúim. Írta: Friderikusz Sándor.
A címlapon a szerző, Friderikusz Sándor, valamint az egyik szövegközti oldalon (99 o.) Kertész Zsuzsa tévébemondó tollal beírt dedikációja olvasható: Szeretettel: Friderikusz Sándor", "Sok boldog percet! Kertész Zsuzsa". Az előlapon és néhány szövegközti oldalon több a kötetben szereplő interjúalany, Pék Károly (Karel) fakír, Demeter Béla kertész, vállalkozó, dr. Veres Pál szexológus, Ungár Anikó bűvész, Szilágyi János riporter, Voith Ági színművész és Zalatnay Sarolta író, táncdalénekes tollal beírt aláírása olvasható.
Második kiadás. Vitray Tamás előszavával, köszönetnyilvánítással, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Sylvester J. Nyomda Szombathelyen.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány több színnel feliratozott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, feliratos hátlappal, hiánytalan, megőrzött állapotban.
A szerző (szerkesztő), Friderikusz Sándor (Nyíregyháza, 1958. július 2. –) magyar újságíró, riporter, televíziós műsorvezető és szerkesztő. Általános- és középiskolai tanulmányait Nyíregyházán végezte, majd 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán szerzett diplomát. Az újságírással, riporteri pályával tizennégy éves korában ismerkedett meg, akkor kezdett el riporterkedni a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában. Tizenhat éves korától a Magyar Rádió heti politikai magazinjánál, a "168 Óránál" dolgozott oknyomozó riporterként. Rádiós pályafutásának másfél évtizedében leginkább a tényfeltárására szakosodott, és a 168 Óra mellett a legtöbb belpolitikai rovatbeli műsor vezető riportere lett. Tényfeltáró riportjainak következményeként 1980-as évek elején egyre inkább szűkült a mozgástere a Magyar Rádióban, mígnem 1986-ban kitiltották a Magyar Rádió területéről is. A színpadi talk show-k világát választva hét éven át több száz fős közönség jelenlétében – nyilvános beszélgető műsorokat hozott létre. Ezen műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak fel, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva. Magyar Televízió elnöksége a kilencvenes évek elején pályázatot írt ki, amin Friderikusz Sándor két műsorral lett "győztes": az egyik Az én mozim című, hosszú éveken át vetített riportműsora, a másik a Friderikusz-show volt. Mindkét sorozat meglehetősen zajos szakmai visszhangra talált. Az én mozim című műsora Pulitzer-emlékdíjat, majd pedig Tolerancia-díjat is kapott. A Friderikusz-show a televíziózás legújabb korszakának nyitányát jelentette. Két-három éven át a "Békítő Show", a "Váratlan Vendég", a "Másképpen beszélgetek" műsorok szerkesztésével és vezetésével is foglalkozott a szerző. A Friderikusz műsorok mindíg nagy érdeklődésre számíthattak és a nézettségi rekordjuk is példa nélküli volt."