2025. Oct. 19., Sunday
Katalogpräsentation

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

18-05-2025 20:00

 
40.
tétel

Gárdonyi Géza: Egri csillagok I-II. (dedikált példány) (A tételről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható)

Gárdonyi Géza: Egri csillagok I-II. (dedikált példány) (A tételről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható)

Budapest, 1909, Singer és Wolfner Kiadása (A Budapesti Hirlap nyomdája), 537 p. + [3] p., ill. (1 kotta részlet), 332 p.+ [4] p. Szerző által dedikált példány. Egri csillagok I-II. Írta: Gárdonyi Géza. A legismertebb magyar...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

40. Artikel
Gárdonyi Géza: Egri csillagok I-II. (dedikált példány) (A tételről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható)
Budapest, 1909, Singer és Wolfner Kiadása (A Budapesti Hirlap nyomdája), 537 p. + [3] p., ill. (1 kotta részlet), 332 p.+ [4] p.
Szerző által dedikált példány. Egri csillagok I-II. Írta: Gárdonyi Géza.
A legismertebb magyar regényt – amely 2005-ben az országos felmérés és játék során „elnyerte” a Nagy Könyv címet – valóban mindenki ismeri, és akár kedveli, akár nem, véleménye van róla. A könyvgyűjtők egyik álma, hogy ebből szerezzenek egy dedikált példányt. Csak erre eddig nemigen volt lehetőségük.
A most felbukkant példány első kötetének címlapjára Gárdonyi ezt írta:

Bárány Géza könyvtárába / Gárdonyi Géza

Gárdonyi fekete tintás sorai fölött pedig egy piros színes ceruzás tulajdonosi névbeírás található: Bárány.
A címzett ismert és jegyzett személy: Bárány Géza (Csurgó, 1880 – Eger, 1932) mérnök, sportvezető, Bárány István (Eger, 1907 – Bp., 1995) olimpiai ezüst- és bronzérmes, Európa-bajnok úszó apja.
Édesapja Bárány Gyula (1854–1904) volt, a csurgói állami tanítóképző igazgatója, pedagógiai író, számos tankönyv szerzője. Bárány Géza már diákként kitűnt – mérnöki elhivatottsága mellett – szervezőkészségével is: 1900-ban megválasztották a Műegyetemi Kör elnökének (A műegyetemi választás. Budapesti Hírlap, 1900. okt. 1. 4.), majd 1901-ben itt szerezte meg mérnöki diplomáját. 1902-ben került Egerbe, ott kapta meg a mérnöki állást (Hevesvármegyei Hírlap, 1902. ápr. 25. 1.), az év végén pedig már őt – másodmagával – bízták meg a városi színház tervének elkészítésével (HH, 1902. nov. 9. 3.). 1904-ben lett városi mérnök (az előző évben is megválasztották, de azt a döntés akkor visszavonták, mert kiderült, hogy Bárány túl fiatal volt még, hiszen nem töltötte a 24. évét), de 1904 nyarán már ténylegesen ő volt a városi mérnök, amikor a színház megnyitotta kapuit.
A színházat 1904. augusztus 20-án nyitották meg. Az ünnepélyen Gárdonyi Géza és Bárány Géza is részt vett.
Az est díszvendége Gárdonyi volt, aki külön erre az alkalomra írta a Dobó István szelleme című előjátékot. A jelenet bemutatását követően került sor Dobsa Lajos István, első magyar király című szomorújátékának előadására. Az ünnepi díszelőadásra a színügyi bizottság meghívta az országos és helyi prominensek mellett a színház tervezőit: Czigler Győző műegyetemi tanárt, valamint Légmán Imre és Bárány Géza mérnököket. (Az egri színház megnyitása. Budapesti Hírlap, 1904. aug. 14. 15.) Az előadás kitűnően sikerült, és a közönség zajos tapssal hívta háromszor is színpadra Gárdonyit.
(Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy Légmán Imre [1867–1935] nemcsak mérnöktársa, hanem nagybátyja is Báránynak, Bárány Géza édesanyja Légmán Klotild, Imre testvére volt.)
Bárány több, mint másfél évtizedig volt Eger város mérnöke. 1920 áprilisában nyugdíjaztatták, és bár eljárás nem indult ellene, de a korai menesztésben „feltehetően szerepe lehetett annak, hogy 1919-ben funkciót vállalt”. (Szecskó Károly: Bárány Géza: Az egri versenyuszoda tervezője. Népújság, 1980. jan. 8. 6.) 1920 után „az Egri Városfejlesztő Részvénytársaság igazgatójaként tevékenykedett 10 éven keresztül. Élete e szakaszának legjelentősebb munkája az 1925 tavaszán rendeltetésének átadott versenyuszoda tervezése volt” (Uott.). Ötvenméteres medencéjével ez volt az ország első versenyuszodája. Bárány 1930-tól „az akkor szervezett városi idegenforgalmi hivatal vezetője lett. Érdeme a város idegenforgalmának megalapozása is.” Mindezek mellett pedig „elévülhetetlen érdemeket szerzett az egri úszósport felvirágoztatásában is”, sőt: egy ideig a Magyar Úszó Szövetség vidéki alelnöke volt, és részt vett vidéki uszodák tervezésében is. De nemcsak az egri úszósport megteremtője volt, aki tevékenységével „európai nívóra emelte és mintát szolgáltatott a többi vidéki magyar városnak, hanem abban is, hogy ő volt fiának első úszóoktatója, valósággal trénere egészen az utolsó évekig.” (Meghalt Bárány István édesapja. Órai Újság, 1932. szept. 6. 5.) Úszóként maga is jeles sportember volt, törvényszerű, hogy fia is az lett, több olimpiai érem tulajdonosa.

*

Gárdonyi a regény harmadik kiadásából adott példányt Bárány Gézának. Az első kiadás megjelenése idején (1901) még nem ismerték egymást, a második idején (1905) már bizonyosan ismerték (együtt voltak ugye a színház megnyitó ünnepségén), de valós kapcsolat csak ez után alakulhatott ki köztük: Eger város jelentős alakjai voltak ekkor már mindketten.
Az Egri csillagok harmadik kiadása fontos állomás volt a regény alakulástörténetében. Tudható, hogy Gárdonyi minden újabb kiadást megelőzően dolgozott a szövegen, javította, mai szóval: fejlesztette, de nemcsak stiláris, hanem strukturális változtatásokat is tett. „Az 1909-es kiadás adja meg a közel végleges felépítést.” (Keller Péter – Nagy János Ádám: Az Egri csillagok szövegváltozatai. Magyar Nyelvőr, 2022. 3. sz. 371–400.) Ugyanakkor éppen ebben a harmadik kiadásban regisztrálható a legtöbb nyelvi javítás is. Azaz mindent egybevéve: Gárdonyi a regény megírása után 1909-ben alakított legtöbbet a szövegen – s az ekkor nyerte el a maihoz hasonlító állapotát.
Az aukciós piacon a szerző életében megjelent kiadások önmagukban is ritkák. Dedikáltan az extránál is ritkább kuriózumok. A hazai árverések történetében ezelőtt minösszesen csakis egyetlen egyszer bukkant föl dedikált darab a regényből, annak is lassan tíz éve már. Elképesztő paradoxon: a legismertebb, nagy példányszámban kiadott, már a szerző életében hallatlanul sikeres és népszerű magyar regényből jelenleg ez az egyetlen dedikált példány lelhető fel a gyűjtők számára.

A kötetek címfedelének verzóján régi, nagy méretű Ex-Libris cimke látható. Nyomtatta a Budapesti Hirlap nyomdája.
Kiadói egész vászonkötésben lévő kötetek feiratozatlan, dombornyomásos keretezéssel díszített címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, belülről megerősített könyvgerinccel, néhol foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - szegedi irodalomtörténész - munkája.