2025. okt. 19., vasárnap
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 26. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

2025. 03. 23. vasárnap 20:00

 
156.
tétel

Gróf Kreith Béla autográf levele Reich Arthur részére (Fővárosi 1848/49-iki Ereklyetár és Kossuth Múzeum fejléces papírján.)

Gróf Kreith Béla autográf levele Reich Arthur részére (Fővárosi 1848/49-iki Ereklyetár és Kossuth Múzeum fejléces papírján.)

Budapest, 1911, Gróf Kreith Béla autográf levele Reich Arthur részére, [4] p. Gróf Kreith Béla autográf levele Reich Arthur részére. A levél végén, gróf Kreith Béla tollal beírt, jól olvasható aláírása látható. A levél szövege:...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

156. tétel
Gróf Kreith Béla autográf levele Reich Arthur részére (Fővárosi 1848/49-iki Ereklyetár és Kossuth Múzeum fejléces papírján.)
Budapest, 1911, Gróf Kreith Béla autográf levele Reich Arthur részére, [4] p.
Gróf Kreith Béla autográf levele Reich Arthur részére.
A levél végén, gróf Kreith Béla tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.

A levél szövege:
Tek. Reich Arthur urnak,
Budapest VI. Aradi u. 60.

Bizonyítom, hogy az ön birtokában lévő, régebben tulajdonomat képezett Pataky Lászlótól eredő olajfestmény, „Kossuth Lajos azt üzente” egyedül létező eredeti példány a melyet én a művésznél készíttettem. Egyben annak valódiságáért kezeskedem.
Budapest 911 nov. hóban Gróf Kreith Béla ..."


A levél a múzeum fejlécével ellátott reklám nyomtatványra lett feljegyezve, mely tartalmaz egy színes reprodukciót, számos egyszínű fényképet a múzeum termeiről, valamint báró Helfert József és Kossuth Lajos Kreithhez írt levelét.
Kézzel írta, hajtogatott levél, a hajtások mentén sérülésekkel, amatőr javításokkal.

Kreith Béla újságíró, műgyűjtő nagy áldozattal és igazi ügybuzgalommal gyűjtötte össze az 1848-49-iki szabadságarcra vonatkozó emléktárgyakat. 1885-ben feleségével megalapította a Fővárosi 1848/49-iki Ereklyetár és Kossuth Múzeumot. A gyűjtemény a fővárosi Vigadóban volt kiállítva, 1800 példány nyomatott képet, 400 olajfestést és kézi rajzot, 200 oklevelet és mintegy 800 darab fegyvert, ruhát, felszerelési tárgyat, könyvet, illetve egyéb vegyes ereklyéket tartalmazott. A magyar kormány 1894-ben 489 iratot és 1404 nyomtatványt vásárolt meg 3000 forintért a Magyar Nemzeti Múzeum részére a gyűjtemény darabjai közül. Ennek a gyűjteménynek volt része a levélben említett „Kossuth Lajos azt üzente” c. Pataky László festőművész által készített olajfestmény is. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Kossuth Lajos a róla elnevezett ceglédi Kossuth téren fegyverre szólítja a ceglédi polgárokat, akik Kossuth szavaira harcra kelnek Jellasich bán ellen és csatába mennek. A műtárgy Reich Artur szobrász tulajdonába került.

A levelet írta, gróf Kreith József Ede Béla (1851-1916) újságíró, ereklyegyűjtő. Öt éven át volt a 2. huszárezred szakaszvezetője. 1880-ban megalapította a Vadász Újságot, melynek egy ideig a szerkesztőjeként is működött. Ezt követően a Szemle szerkesztőjeként dolgozott, 1885-ben pedig feleségével megalapította az ereklyemúzeumot.

A levél címzettje, Reich Artur fővárosi szobrász, műgyűjtő.

A levélben megemlítésre kerül, sóspataki Pataky László (1857-1912) festőművész. A Mintarajziskolában és a Müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult. 1888-ban elnyerte a Munkácsy-ösztöndíjat Hírmondó című festményével. Ezt követően Párizsban élt, ahol Munkácsy Mihály műtermében is dolgozott. Illusztrációi megjelentek a Vasárnapi Ujságban és az Új Időkben. Népszerűek voltak népéletképi és katonai témájú képei, valamint lovasjelenetei.
"