Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 19. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1903-1911, Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda (Franklin-Társulat Nyomdája), LVIII p. + [2] p. + 3083 p. + [133] t., ill. (összesített)
Első kiadás. Egyetemes Irodalomtörténet I-IV. (egységes külön kötetekben). Szerkeszti: Heinrich Gusztáv.

I. kötet:
Ó-kori keleti népek és hellének.
238 szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel és 40 műmelléklettel (ebből 21 fekete-fehér kép, 13 színes hártyapapírral védett kép, illetve 6 hasonmás) illusztrált kiadás.
Budapest, 1903, XX p. + 742 p. [40] t., ill.

II. kötet:
Rómaiak és románok.
218 szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel és 31 műmelléklettel (ebből 23 fekete-fehér kép, 5 színes kép /egy hártyapapírral védett/, illetve 3 hasonmás) illusztrált kiadás.
Budapest, 1905, XV p. + [1] p. + 915 p. + [31] t., ill.

III. kötet:
Kelták és germánok.
148 szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel és 35 műmelléklettel (ebből 31 fekete-fehér kép és 4 színes kép) illusztrált kiadás.
Budapest, 1907, XII p. + 680 p. + [35] t., ill.

IV. kötet:
Ural-altajiak és szlávok.
126 szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel és 26 műmelléklettel (ebből 24 fekete-fehér kép, egy színes kép és egy fekete-fehér térkép) illusztrált kiadás. A címfedél és a hátlap kopott.
Budapest, 1911, XI p. + [1] p. + 746 p. + [26] t., ill.

Készült a Vallás- és Közoktatási M. K. Minister támogatásával. Bevezetéssel, részletes tartalomjegyzékkel, a képek jegyzékével, illetve betűsoros név és tárgymutatóval kiegészített kötetek. Az I. kötet egyik oldalán az oldalszámozás nyomdahibás (I.: 315. p. helyett 153. p.). A címlapokon tulajdonosi bélyegzés látható.
Kiadói félbőr kötésben lévő kötetek feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, gazdagon díszített könyvgerinccel, színes, mintás előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, hiánytalan, jó állapotban.

A szerkesztő, Heinrich Gusztáv (Pest, 1845. március 17. – Budapest, 1922. november 7.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, a hazai pozitivista irodalomtörténet kiemelkedő képviselője. 1867-től a budapesti gimnáziumban tanított. 1873-tól a német nyelv és irodalomnak magántanára, majd rendkívüli, utána nyilvános rendes tanára lett. 1891 és 1894 között a Közoktatási Tanács alelnöki tisztségét töltötte be. Ezenkívül a főrendiház tagja, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, valamint a Budapesti Philologiai Társaság és a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke is volt. Részt vett számos folyóirat és könyvsorozat szerkesztésében, illetve több tanulmányában foglalkozott az összehasonlító irodalomtörténettel, legfőképp a magyar-német irodalmi kapcsolatok kérdéseivel.