Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok

Budapest, 1924, Singer és Wolfner (Budapesti Hirlap Nyomdája), 199 p. + [1] p.
Első kiadás. Kilenc egyfelvonásos. Írta: Herczeg Ferenc.
Tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötet a következő egyfelvonásos színjátékokat tartalmazza: Szinházavatás, A bujdosók, Karolina vagy: Egy szerentsés flótás, A holicsi Cupido, Baba-hu, Két ember a bányában, Az árva korona, Violante és a biró, Péter és Pál. Nyomtatta a Budapesti Hirlap Nyomdája.
Korabeli egészbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott keretezéssel ellátott, kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, kopott, ötbordás könyvgerinccel, aranyozott, mintás előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Herczeg Ferenc (1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) író, színműíró, újságíró. A Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója. A Temesvári Piarista Gimnáziumban tanult, majd Budapesten volt joghallgató és ügyvédjelölt. Egy kardpárbaj apropóján a váci fegyházba került, itt írta meg a Fenn és Lenn c. első regényét, amellyel a Singer és Wolfner Könyvkiadó 1000 frankos regénypályázatát is megnyerte. 1891-ben Rákosi Jenő felfigyelt Egy kard affaire" c. tárcájára és a "Budapesti Hírlap"-hoz szerződtette mint állandó tárcaírót. Ekkor novellák és vígjátékok helyett már történelmi drámákat, regényeket kezdett írni, amikkel hatalmas sikere lett. 1893-ban a Nemzeti Színház bemutatta A dolovai nábob leánya c. első drámáját, mely az év során huszonötször került előadásra és nagy siker lett. Az "Új Idők" c. népszerű irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke volt. A területi revízió következetes képviselőjeként többször is nyilatkozott a hazai és a nemzetközi sajtóban egyaránt.
"Herczeg Ferenc kilenc egyfelvonásos színjátéka, melyet e kötet magában foglal, kitisztult, finom formává alakítottan mutatja be drámaírói művészetét. Mindegyikben egyformán föllelhető az anyagmintázás fegyelmezett mérséklete, a tudatosság és ihlet pontos egyensúlya, a lélek mélység-távlatának s a cselekvőség elevenné nyilatkoztatásának dramatikus egysége, a gondolatok és helyzetek pointjének izgalmas kapcsolata s a stílus nyugalma, szellemes előkelősége..." - írta a műről Brisits Frigyes (Katolikus Szemle 1925./39. kötet/3. szám)."