Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, 1934, Kókai Lajos (Hornyánszky Viktor R.-T., Bp.), 172 p. + [3] p. + [1] térk.: ill.
Első kiadás. A magyar nyelvjárások. Írta: Horger Antal egyetemi tanár, a Magy. Tud. Akadémia tagja.
Egy fekete-fehér, kihajtható térképmelléklettel illusztrált, valamint bevezetéssel, függelékkel (A térképen hely szűke miatt csak számokkal jelzett községek jegyzéke) és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címlapon tulajdonosi bejegyzés maradványa, valamint a címlap hátoldalán fekete-fehér illusztrációval és névvel ellátott Ex-libris címke látható. Nyomtatta a Hornyánszky Viktor R.-T., Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, kopott aranyozású könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A szerző, Horger Antal (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar hangtanból és szótanból. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja, a Brassói Főreáliskola helyettes tanára, majd végleges tanára volt. Később a budapesti VI. kerületi Állami Felsőbb Leányiskolába tanáraként, valamint a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánjaként (1927-től 1928-ig.) tevékenykedett. A szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára lett. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között. Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is.