| Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok |
| Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján május 8. és 15. között lehet megtekinteni. |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2025-05-18/antikvarium-hu-25-dedikalt-konyvek-es-keziratok-arverese |
61. Artikel
Horger Antal és más tanárok által aláírt leckekönyv töredék (A Budapesti Tudományegyetem 9 tanára és vezető tisztségviselője, köztük Négyesy László, Fejérpataky László, Angyal Dávid és mások által aláírt példány)
Horger Antal és más tanárok által aláírt leckekönyv töredék, [2] p.
A Budapesti Tudományegyetem 9 tanárának és vezető tisztségviselőjének – köztük Horger Antal, Négyesy László, Fejérpataky László, Angyal Dávid és másoknak – autográf aláírásait tartalmazó példány.Horger Antal és más tanárok által aláírt leckekönyv töredék 1919-1920.
A leckekönyv töredék – tulajdonosának 1919/20. tanév II. félévére vonatkozó egyetemi tanulmányait dokumentálva – a Budapesti Tudományegyetem 9 tanárának és vezető tisztségviselőjének saját kezű aláírását őrzi, köztük többekét többszörösen is:
- Horger Antal (1872-1946) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A budapesti VI. kerületi Állami Felsőbb Leányiskola tanára, valamint a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja (1927-től 1928-ig.) volt. Később a szegedi, 1940-től a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között. Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is.
- Négyesy László (1861-1933) irodalomtörténész, esztéta, stiliszta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. 1911 és 1932 között előbb a magyar irodalomtörténet, majd az esztétika tanszékvezető tanára volt a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Négyesy Stílgyakorlatok címen egyetemi szemináriumokat tartott, ezek a foglalkozások lehetőséget adtak a diákoknak, hogy számot adjanak tudásukról és bekapcsolódjanak az irodalmi életbe. Ezeken az előadásokon a későbbi nyugatos költőnemzedék olyan tagjai vettek részt, mint Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Csáth Géza, Karinthy Frigyes és mások.
- Domanovszky Sándor (1877-1955) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1904-től a fővárosi kereskedelmi akadémia tanára, 1914 és 1948 között a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem, illetve a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar művelődéstörténet professzora, valamint az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja és az egyetem rektora volt.
- Heinlein István (1874-1945) ókortörténész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1915 és 1918 között a budapesti tudományegyetemen az ókori egyetemes történelem nyilvános rendkívüli, 1918 és 1941 között nyilvános rendes tanára, valamint 1931 és 1932 között a Bölcsésztudományi Kar dékánja volt.
- Fejérpataky László (1857-1923) történész, egyetemi tanár, akadémikus, könyvtáros és levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1901-től az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1915-től pedig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója volt. A történeti segédtudományok egyik magyarországi megalapozója, aki megteremtette a magyar diplomatikát mint önálló tudományágat.
- Angyal Dávid (1857-1943) történetíró, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsészkarának nyilvános rendes tanára, előbb az újkori magyar történelem, majd az újkori egyetemes történelem professzora volt. Az 1918/1919-es és az 1919/1920-as egyetemi években a Bölcsészettudományi Kar dékáni tisztségét töltötte be. Később a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatójaként működött.
- Ifj. Szinnyei József (1857-1943) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Budapesti Tudományegyetemen és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanított. Előbbinek 1923 és 1924 között a rektora volt.
- Gombocz Zoltán (1877-1935) nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A budapesti Eötvös-kollégium és a kolozsvári egyetem tanára volt, majd a budapesti egyetemen a magyar nyelvtudomány tanár lett. 1927 és 1933 között kinevezték az Eötvös Kollégium igazgatójának.
- Melich János (1872-1963) Corvin-koszorúval és Corvin-lánccal kitüntetett nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a nyelvészeti tudományok doktora. 1911-től a budapesti egyetem szláv filológiai tanszékének tanára, 1919 és 1922 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1943 és 1947 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárnoka volt.
A leckekönyv töredék két oldalán számos hivatalos egyetemi bélyegzés, valamint egy beragasztott illetékbélyeg látható.
Kézzel kitöltött, eredeti kordokumentum, a széleinél apróbb sérülésekkel.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
