| aukciósház |
Antikvárium.hu Kft. |
| aukció dátuma |
2023.09.24. 20:00 |
| aukció címe |
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika |
| aukció kiállítás ideje |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján szeptember 14. és 21. között lehet megtekinteni. |
| aukció elérhetőségek |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
| aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2023-09-24/antikvarium-hu-21-online-arveres |
162. tétel
Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története I-III.
Budapest, 1871-1872, Ráth Mór (Holzhausen Adolf, Bécs), XIX p. + [1] p. + 615 p., XI. p. + [1] p. + 615 p., XI p. + [1] p. + 605 p.
Magyarország függetlenségi harczának története 1848-1849-ben I-III. (egységes külön kötetekben). Írta: Horváth Mihály.
I. kötet: 1-3. könyv. Budapest, 1871, XIX p. + [1] p. + 615 p.
II. kötet: 4-6. könyv. Budapest, 1872, XI. p. + [1] p. + 615 p.
III. kötet: 7-12. könyv. Budapest, 1872, XI p. + [1] p. + 605 p.
Második kiadás. Szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az I. kötet előlapján és címlapján, illetve a II-III. kötet előlapján tulajdonosi bélyegzés, valamint az I-II kötet címfedelének belső oldalán kereskedelmi címke (Hirháger K. könyvkötészete, Budapesten) látható. Nyomattak Holzhausen Adolfnál Bécsben.
Korabeli egészvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás jelöléssel és aláhúzással, az I. kötetnél egy tintafoltos lappal (441. p.), mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. Az I. kötet címfedele könyvkötő által pótolt.
A kötet szerzője, Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), történész, katolikus püspök. A pesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1844-től a bécsi Theresianumban a magyar nyelv és irodalom tanára. 1847-től hatvani prépost-plébános. 1848 júliusában V. Ferdinánd király csanádi püspökké nevezte ki (de nem szentelték fel). A függetlenségi nyilatkozat után pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc bukása után az osztrák-magyar haditörvényszék halálra ítélte, a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatásától eltiltotta, részben szabadkőműves tagsága, részben a Szent Korona elleni 1848–49-es tevékenysége (detronizáció) miatt. 18 évig száműzetésben élt Európa különböző városaiban. 1867-ben a királyné és az Akadémia segítségével visszatérhetett Magyarországra, ahol a száműzetése alatt is köztiszteletben állt.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
