Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Pest, 1871, é. n., é. n., Ráth Mór (Holzhausen Adolf, Bécs), VIII p. + 535 p. + [2] p., 539 p., IV p. + 532 p.
Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben I-III. (egységes külön kötetekben). Írta: Horváth Mihály.

I. kötet: 1. könyv: Az átalakulás válságai. / 2. könyv: A szerb lázadás és a horvát pártütés tényleges kitörése. / 3. könyv: A reactio nyílt fellépése az ország függetlensége ellen. A kötet néhány oldalán ceruzás jelölés és tollal készített aláhúzás látható. Pest, 1871, VIII p. + 535 p. + [2] p.

II. kötet: 4. könyv: A dynasztia nyílt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig. / 5. könyv: Az ország védelme Debreczenből. / 6. könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. Pest, é. n., 539 p.

III. kötet: 7. könyv: Az orosz interventio. / 8. könyv: Az orosz hadak betörését közvetlen megelőzött események. / 9. könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból. / 10. könyv: Szegeden. / 11. könyv: Aradon. / 12. könyv: A katasztrófa. A kötet gerince egy helyen sérült. Pest, é. n., IV p. + 532 p.

Második kiadásban megjelent, szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A címfedelek belső oldalán és az előzéklapokon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomattak Holzhausen Adolfnál, Bécsben.
Korabeli félbőr kötésben lévő kötetek feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott könyvgerinccel, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), történész, katolikus püspök. A pesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1844-től a bécsi Theresianumban a magyar nyelv és irodalom tanára, majd 1847-től hatvani prépost-plébános volt. 1848 júliusában V. Ferdinánd király csanádi püspökké nevezte ki (de nem szentelték fel). A függetlenségi nyilatkozat után pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc bukása után az osztrák-magyar haditörvényszék halálra ítélte, a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatásától eltiltotta, részben szabadkőműves tagsága, részben a Szent Korona elleni 1848–49-es tevékenysége (detronizáció) miatt. 18 évig száműzetésben élt Európa különböző városaiban. 1867-ben a királyné és az Akadémia segítségével visszatérhetett Magyarországra, ahol a száműzetése alatt is köztiszteletben állt.