Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
23. Dedikált könyvek és kéziratok árverése

Illyés Gyula autográf levele Manger Lászlónénak, 2 gépelt verssel és borítékkal, 4 db
Illyés Gyula autográf, aláírt levele Manger Lászlónénak, a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya szerkesztőjének (2 db gépelt, kézzel javított verssel és borítékkal).
A levél alján Illyés Gyula tollal írt, jól olvasható aláírása látható. A tételnek részét képezi egy Illyés Gyula által saját kézzel címzett boríték is, a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya (Manger Lászlóné) részére.

Az autográf levél szövege a következő:

Kedves Asszonyom,
Köszönöm a szíves fölszólítást. Itt megy három vers is, nyomtatásban csak a Varjak cimű jelent meg.
Őszinte üdvözlettel
Illyés Gyula
1964. XII. 4."

A címzett, Manger Lászlóné, a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya szerkesztője.
Jelen tételben a levélhez két gépelt vers tartozik, a költő által említett "Varjak" c. költemény nincs a borítékban. A két mellékelt vers Illyés Gyula Korlátlanul és -20-ban, Pestről lesietve c. költeményeinek gépelt, valószínűsíthetően a költő által javított és ceruzás jegyzetekkel ellátott változatai.
A versek az 1965-ös Dőlt vitorla című kötetben jelentek meg. A -20-ban, Pestről lesietve c. vers Hideg ház címen is ismert.
A levél és a gépiratos versek hajtogatottak, a széleken apróbb sérülésekkel. A boríték sérült, hiányos (a bélyeget és a postai bélyegzést tartalmazó részt kivágták).

Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) József Attila- és háromszoros Kossuth-díjas költő, író, drámaíró. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Babits halála után, 1941-ben a Nyugat örökébe lépő Magyar Csillag szerkesztője lett. 1945 után rövid ideig országgyűlési képviselő volt, majd a Válasz c. folyóirat szerkesztője lett. Az 1956-os forradalom után visszavonultan élt, 1961-ig nem is publikálhatott. 1965-ben és 1966-ban is irodalmi Nobel-díjra jelölték."