Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1969, Szépirodalmi Könyvkiadó (Kossuth Nyomda, Bp,.), 226 p. + [1] p., ill.
Szerző által dedikált példány. Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei. Esszé-regény. Írta: Illyés Gyula.
A címlapon a szerző, Illyés Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Mérnök Jánosnak szeretettel Illyés Gyula. 1980. I..
A dedikáció címzettje, Mérnök János (1926-1988) zongoraművész, zenetanár. A Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pálnál tanult. Oklevele megszerzése után rövid ideig Szegeden, majd Budapesten tanított. 1961-ben az Országos Filmharmónia művészeti vezetőségének tagja, 1966-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára volt.
Második kiadás. Borsos Miklós szöveg közti, fekete-fehér rajzaival illusztrált kötet. A szerző fényképét Gyökér László készítette. Nyomtatta a Kossuth Nyomda, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású címfedéllel és könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, feliratozott, színes illusztrációval és a szerző portréjával ellátott, fülszöveges kiadói borítófedélben.
A szerző, Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző.""