Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 2. Szezonzáró kamara aukciója | Utolsó tételek! Minden tétel 3 000 Ft-ról indul!

Budapest, 1941. k. n. (Hungária R. T, Bp.), [65]-128 p.
Magyar Csillag. Irodalmi és Kritikai Folyóirat. I. évf. 2. sz. (1941. november 1.). Szerkeszti: Illyés Gyula. Társszerkesztő: Schöpflin Aladár.
Megjelenik minden hónap 1.-én. Babits Mihály, Tamási Áron, Jankovich Ferenc, Halász Gábor, Nagy Zoltán, Szentkuthy Miklós, Képes Géza, Kádár Erzsébet, Illyés Gyula írásaival, valamint a Magyar Csillag hireivel kiegészített kötet. Nyomtatta a Hungária R. T. Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott, enyhén foltos címfedéllel, felirat nélküli könyvgerinccel, néhol ceruzás bejegyzésekkel és jelölésekkel ellátott, körbevágatlan belívekkel, korabeli hirdetésekkel ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A Magyar Csillag (1941. október 1. — 1944. április 1.) irodalmi és kritikai folyóirat, a Nyugat utódja a második világháború alatt. A folyóirat tárgyválasztása sokoldalú és eklektikus. A nemzeti önismeret, népi kultúra, történelem, 20. századi irodalom, világirodalom, képzőművészet, zene stb. 1943 novemberében Hírünk a világban címen indítottak vitát, ami nagy port kavart. A Magyar Csillag Magyarország német megszállásával megszűnt.
A szerkesztő, Illyés Gyula ( Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, MTA tag. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A fiatal költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lett. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye az ezt követő másfél évtizedben a Nyugat lett. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a Tanú című lap, egy évvel később pedig Debreceni káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti-kritikai vitáknak, így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról.