2025. okt. 22., szerda
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 20. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

2023. 03. 26. vasárnap 20:00

 
175.
tétel

Iványi István: A tiszai határőrvidék

Iványi István: A tiszai határőrvidék

Budapest, 1885, Aigner Lajos, 118 p. Első kiadás. A tiszai határőrvidék. 1686-1750. Írta: Iványi István. Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány, aranyozott feliratozású, dombornyomott, díszes keretezéssel ellátott...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

175. tétel
Iványi István: A tiszai határőrvidék
Budapest, 1885, Aigner Lajos, 118 p.
Első kiadás. A tiszai határőrvidék. 1686-1750. Írta: Iványi István.
Kiadói egészvászon díszkötésben lévő példány, aranyozott feliratozású, dombornyomott, díszes keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, dombornyomott, díszes keretezéssel ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Iványi István (Lugos, 1845. december 17. – Szabadka, 1917. július 7.) tanár, történész, szakíró. 1862-ben belépett a piarista rendbe. 1866-tól tanárként dolgozott Szegeden, Nagykanizsán, Pesten és Nyitrán. Miután 1875-ben kilépett a rendből Szabadkán folytatta a tanítást. Később a a szabadkai evangélikus egyház ügyeit intézte, majd pedig az egyház felügyelője lett. Ezt követően a szabadkai Nemzeti Kaszinó könyvtárosaként tevékenykedett. Részt vett a Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat megalapításában, valamint 1883-tól a társaság alelnök tisztségét is betöltötte. 1892-ben megalapította a városi közkönyvtárat, melynek első könyvtárosa lett.
Egy részlet a könyvből: A rácok beköltözése. (1690—1698). Már az 1389. évi szerencsétlen rigómezei ütközet után költöztek át Magyarország területére (1404 és 1412-ben) az első rácok és Csepel szigetén Szt.-Ábrahám nevű helységben telepedtek le, a mely később róluk Rác-Kevének neveztetett. Nemsokára Brankovics György szerb despota 1433-ban Belgrádot a magyar királynak engedte át s ezért cserébe több magyarországi birtokot kapott: Szalánkemént, Becsét, Világosvárt, Boros-Jenőt sat., Végszendrő elvesztése után pedig 1439-ben maga is átjött országunkba, sok népet hozván magával, mely leginkább Arad- és Zaránd-vármegyékben, névszerint az általok Janopolis-nak nevezett Boros-Jenő környékén, valamint a Tisza mellett Becse körül telepedett le...""