Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 2. Szezonzáró kamara aukciója | Utolsó tételek! Minden tétel 3 000 Ft-ról indul!

Budapest, 1899-1901, Magyar Tudományos Akadémia kiadása (Hornyánszky Viktor Csász. és Kir. Udv. Könyvnyomdája), XVIII p. + [6] p. + 1692 p.
Első kiadás. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Új folyam. XXXIX., XLIV., XLIX. kötete. 1899-1901. cyclus. Az 1899-dik évi illetmény II., 1900-dik illetmény III., 1901-dik illetmény IV. kötete.
Az aesthetika története I-III. (egységes külön kötetekben). Írta: Jánosi Béla.

I. kötet. A görögök aesthetikája. Bp., 1899, VI p. + [2] p. + 504 p.
II. kötet. A középkortól Baumgarten fölléptéig. Bp., 1900, VI p. + [2] p. + 553 p.
III. kötet. Baumgartentől napjainkig. Bp., 1901, VI p. + [2] p. + 635 p.

A M. Tud. Akadémiától Gorove-díjjal jutalmazott pályamű. Kötetenkénti számozott jegyzetekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek, az utolsó kötetben az egész műre kiterjedő név- és tárgymutatóval. A köteteket Hornyánszky Viktor Csász. és Kir. Udv. Könyvnyomdája nyomtatta Budapesten. A címfedelek belső oldalán, fekete-fehér, névvel ellátott, illusztrált Ex-Libris címke látható.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, színes, márványmintás címfedéllel és hátlappal, mintás, kiadói előzéklapokkal, néhol ceruzás aláhúzással és bejegyzéssel ellátott belívekkel, néhány megerősített lappal, szépen körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Búzaházi Jánosi Béla (Brassó, 1857. október 26. – Budapest, 1921. szeptember 13.) magyar esztéta, tudománytörténész, a MTA tagja. Az egyetemes és magyar esztétika történetének kiváló kutatója. Felsőfokú tanulmányait a Kolozsvári Tudományegyetemen végezte, ahol előbb magyar–német szakos tanári oklevelet, majd bölcsészdoktori diplomát szerzett. Az Aradi Állami Főgimnázium helyettese, majd rendes tanára, a budapesti II. kerületi Állami Főreáliskola magyar-, német- és filozófiatanára, később igazgatója. Magyarországon úttörő jelentőségű esztétikatörténeti kézikönyvei máig jól használhatóak. 1891-ben a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára benyújtott, az ókori esztétika történetéről írott művét Gorove-díjjal jutalmazták. Ennek köszönhette, hogy az Akadémia még az 1890-es évek elején felkérte egy egyetemes esztétikatörténet kidolgozására, amely végül három kötetben a századfordulón jelent meg. Az 1910-es évektől a magyar esztétika történetén dolgozott, de halála megakadályozta terve teljes véghezvitelében. A munkát Mitrovics Gyula fejezte be Jánosi kéziratai alapján 1928-ban. Jánosi esztétikai nézeteire leginkább Immanuel Kant filozófiája hatott, saját esztétikai elméletet nem dolgozott ki. Az esztétika háromféle megközelítésmódját különítette el: a műalkotás folyamatát, a műélvezést és a kettő együttes filozófiai vizsgálatát.