Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
23. Dedikált könyvek és kéziratok árverése

Jókai Mór által írt regény, A barátfalvi lévita utolsó oldalának kézirata, [1] p.
Jókai Mór kézirat. - A barátfalvi lévita c. regény kéziratának utolsó oldala.

1858-ban megjelent Jókai Az elátkozott család c. kétkötetes regénye, melynek végszavában azt írta a szerző, hogy még sok mondanivaló maradt a túlélt ivadék sorsáról, a „barátfalvi lévitáról”, kit atyja üldözője előtt felfedett az ifjú költőről, kinek vágyai boldogabb jövőt ígérnek, de ezek már túl esnek e regény látkörén, s az elmúlt iránya nem terheli őket. Talán, ha az ég időt és erőt enged hozzá, később az ő eseményeiket is leírom." A barátfalvi lévita c. regény az előbb említett műnek a befejező része, ami 1896-ban - 38 évvel Az elátkozott család kiadása után - jelent meg a Pesti Hírlap hasábjain. Ez a mű egy korrajz a század elejéről.
Jelen kézirat érdekessége, hogy a főszereplő neve itt még Guthay Viktor, aki a nyomtatásban már Guthay Lőrincként szerepel.

Kézzel írt, hajtogatott, egy helyen elmosódott ceruzás jelöléssel és megjegyzéssel ellátott kézirat, hátlapon ceruzás bejegyzéssel.

A szerző, Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, újságíró, politikus, a "Márciusi Ifjak" egyike. Első regényének, a "Hétköznapok"-nak a sikere után az írásnak szentelte az egész életét. A "Pesti Füzetek", majd az "Életképek" szerkesztője volt. Az "Életképek" az idők folyamán egyértelműen politikai lappá alakult át. Jókai ebben cikkeivel a nemzeti politikát támogatja a "Szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének jegyében. Az "Életképek" után a "Pesti Hírlap" szerkesztését vállalta el, majd megindította az "Esti Lapokat", a radikálisok főorgánumát. A forradalom bukása után Jókai tevékenységét többnyire a "Vasárnapi Újságnak" szentelte, ami ugyan eszmeiségben megegyezett a nagy író gondolataival, de a lapnak politikai okokból a szerkesztője nem lehetett. A 19. századi magyar irodalom rendkívüli népszerűséget elérő, nagy regényírója volt, gazdag és tartalmas életművet hagyott hátra. Regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg, e két irodalmi stílus ötvözése tette Jókait "a magyar nemzet íróóriásává"."