Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1945, Anonymus Irodalmi és Művészeti Intézet kiadása (Általános Nyomda és Grafikai Intézet Rt., Bp.), 57 p. + [7] p., ill.
Első kiadás. Dies Irae. Huszonnégy tollrajz. Írta és rajzolta: Kádár Béla.
Szerzői ajánlással, bevezetéssel és a rajzok részletes jegyzékével kiegészített, valamint huszonnégy, egész oldalas tollrajzzal illusztrált kiadás. Nyomtatta az Általános Nyomda és Grafikai Intézet Rt. Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel, feliratos, enyhén kopott könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
A kötet szerzője, Kádár Béla /szül. Klug Béla/ (Budapest, 1877. június 14. – Budapest, 1956. január 22.) magyar festő. A 20. századi magyar avantgárd meghatározó, sajátos képviselője. Fiatalon a Budapesti Iparrajziskolába, majd a Mintarajztanodában (Balló Ede vezetése mellett) képezte magát. Ezt követően különböző művészeti szabadiskolákat látogatott. 1906-tól kezdve szerepeltek a rajzai, pasztelljei a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon időszakos kiállításain. 1911-ben ösztöndíjasként alkotott a Szolnoki Művésztelepen. Festői pályájának kezdetét egyértelműen az útkeresés jellemezte. Iványi-Grünwald Béla és a neósok" mellett Rippl-Rónai József enteriőr képeinek kompozíciós megoldásai és színvilága is egyértelműen hatott munkásságára. Figyelemmel kísérte a budapesti nemzetközi kiállításokon megjelenő képeket. A "Nabis-Csoport" képei és a posztimpresszionisták festés módja felkeltette az érdeklődését. Rózsa Miklós művészeti íróval barátságot kötve az ő Művészházában számos kiállítási lehetőséghez és egyben munkalehetőséghez is jutott. Nemes Marcell ezerkoronás díjjal jutalmazta a Művészház Rózsa utcai palotájához készített egyedi faliképterveit. A "Nyolcak" eredményeit is figyelemmel kísérte, főleg a Paul Cézanne-féle hatások érdekelték. 1914-ben Vágó László tervei alapján átépítették és felújították a Magyar Színházat, ebben a mennyezeti freskó elkészítésére Kádár Béla kapott megbízást. 1918-ban az Erzsébet Sósfürdő falfestményeit is ő alkotta. Az első világháború végén önálló kiállításai voltak az Ernst Múzeumban és a Műterem Galériában is. Az aktivizmus irányvonalának fórumaival kapcsolatba kerülve erőteljesen az expresszionizmus hatása alá került. Expresszionista műveivel Scheiber Hugóval közösen volt kiállítása Bécsben (1921). A budapesti Belvedere-ben mutatkozott be a nagyközönségnek. Később már a német expresszionizmus fellegvárában, a berlini "Der Sturm" galériában állították ki a képeit. Önálló bemutatkozását követően Herwarth Walden több csoportos kiállításra is meghívta, így az USA-ban is bemutatkozhatott (1928). Az 1930-as években az olasz "Novecento" és az ennek megfelelő hazai "Római Iskola" neoklasszicista irányvonalának, klasszicizáló formajegyekkel gazdagított art-deco stílusban festette figurális kompozícióit, melyekkel mind művésztársai, mind pedig a közönség körében is nagy sikere volt. Rendszeresen részt vett a Tamás Galéria időszakos kiállításain. A II. világháború után korábbi stílusjegyeit ötvözte össze a munkáiban és művei egyre dekoratívabbak lett."