Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok

Pesten, 1836, Heckenast Gusztáv tulajdona, [8] p. + 304 p. + [1] t.: ill.
Hunyady János. Historiai Dráma. Írta: Kisfaludi Kisfaludy Sándor.
Hunyady mellképével (metszet, Sig. de Perger del., Blas. Höfel sc.) illusztrált, szerzői előszóval és a drámában szereplő személyek listájával kiegészített kiadás. A kötet elülső előzéklapján régi tulajdonosi bejegyzés látható. A kötet utolsó négy számozott oldala hiányzik (305-308. p.).
Korabeli kemény papírkötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel, aranyozott feliratozású, sérült, hiányos könyvgerinccel, néhány foltos lappal, feliratozatlan hátlappal.
A szerző hosszas előkészület után 1816-ban nyomtatta ki Hunyady János c. drámáját, vagyis históriai szomorújátékát. Főforrása Fessler német nyelvű magyar története volt, láthatóan egész részleteket írt át belőle a dráma párbeszédeibe. Terjedelmes szomorújátéka Hunyady János utolsó tetteivel, a Hunyady-ház ellenségeinek aljas ármánykodásaival, Nádorfehérvár felmentésével és Hunyady János halálával foglalkozik. Igen sok karakteres szereplő vonul fel a drámába, majd megelevenedni látjuk a műben az 1455-1456. év összes történeti eseményeit. A költő nem változtatott az események történeti folyamatosságán, úgy dolgozta fel a históriát, ahogyan azt a forrásaiban olvasta. Annak ellenére, hogy a szerző egyhangú elbeszélésekből és hosszadalmas szónoklatokból fűzte össze a dráma felvonásait, a mű mégis érdekes lenyűgöző és maradandó alkotás. A magyar irodalomban ez a mű az első jambusos dráma.
A kötet szerzője, Kisfaludi Kisfaludy Sándor (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli és a Kisfaludy Társaság rendes tagja. A győri és pozsonyi akadémián filozófiát és jogot tanult. 1792-től az erdélyi Lipót-huszároknál volt kadét, majd hadnagy lett a bécsi testőrségnél. Később áthelyezték a sorkatonasághoz, ott kezdett el írni. Milánóban francia fogságba esett, ahonnan 1796-ban engedték haza. Erről az időszakról írta a Napló és francia fogságom" c. művét. 1799-ben hagyta ott a katonaságot, ezt követően 1805-ig Kámban, majd Sümegen élt. A magyar színjátszás pártfogója volt, fontos szerepe volt az 1831-ben megnyitott balatonfüredi színház felépítésében. 1842-től tagja a Kisfaludy Társaságnak. Az írás mellett zeneszerzéssel is foglalkozott."