Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 24. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1937, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomtatása, 91 p., ill. + 1 mell.
Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző által aláírt példány. Első kiadás. A magyar népzene. Írta: Kodály Zoltán.
A címlapon a szerző, Kodály Zoltán tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Hat, oldalszámozáson belüli, fekete-fehér, feliratozott képtáblával (ebből egy színes) és számos kottákkal illusztrált, valamint a képmellékletek jegyzékével és részletes tartalommutatóval kiegészített kötet. A könyvet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói emblémás előlappal, az utolsó oldalon a kiadó bélyegzőjével, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban.

Különálló egyedi melléklet:

Magyar zenei dolgozatok. No.: 10. Szerkeszti: Kodály Zoltán.
Néprajz és zenetörténet. Írta: Kodály Zoltán.
Különlenyomat az Ethnographia - Népélet 1933. évi 1-2. számából.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozott, sérült, kereskedelmi bélyegzéssel ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, szöveges hátlappal.
Budapest, 1933, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 14 p.

Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, zenei szakíró, népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója, valamint az Eötvös Kollégium tagja volt. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták C-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Később Bartók Bélával együtt a zeneakadémia tanára lett. Népdalgyűjtő munkáját Galántán kezdte, majd a környékbeli falvakban folytatta. Egy hónap alatt 150 dallamot gyűjtött össze ezen a Kis-Duna és Vág közti területen. Közülük tizenhármat közread Mátyusföldi gyűjtés címmel az Ethnographia című folyóiratban. Azután a hozzáférhető teljes anyag (mintegy ezer dal) ismeretében elkészült disszertációja: A magyar népdal strófaszerkezete (1906). Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongorakísérettel ellátva.