120. tétel
Kristóf Károly: A halálos tavasztól a Gestapo fogságig (Karády Katalin által dedikált magnókazetta melléklettel ellátott példány)
[Budapest], 1987, Krónika Kiadó (Szikra Lapnyomda, Bp.), 63 p., ill. + 1 mell.
Karády Katalin színésznő, sanzonénekes által dedikált magnókazetta melléklettel ellátott példány.
Első kiadás. A halálos tavasztól a Gestapo fogságig. Megjelent a Világ című lap 1947-48. évfolyamában folytatásokban. Írta: Kristóf Károly.
A magnókazetta tokjának belső papírborítóján
Karády Katalin tollal írt dedikációja olvasható:
Szeretettel Karády Katalin.
Szöveg közti, fekete-fehér fényképekkel illusztrált, valamint előszóval kiegészített kötet. Nyomtatta a Szikra Lapnyomda, Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány, feliratozott, a színésznő portréjával illusztrált címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, szöveges hátlappal, hiánytalan állapotban.
Különálló egyedi melléklet:
Karády Katalin. - Dedikált magnókazetta.
Grafika: Nagy Péter.
Azonosító: MK 17606.
Márka: Pepita.
Kiadási év: 1979.
Méret: 11 cm x 7 cm.
A lemezen található dalok a következők:
- A. oldal:
- Gyűlölöm a vadvirágos rétet
- Hamvadó cigarettavég
- Hunyd be a szemed és gondolj rám
- Hiába menekülsz, hiába futsz
- Mindig az a perc a legszebb
- Ez lett a vesztünk
- Ne kérdezd ki voltam
- A kettőnk életét
- Ezt a nagy szerelmet
- B. oldal:
- Álltam a hídon
- Száz vágy muzsikál most az éjben
- Ilyennek képzeltelek mindig
- Jóéjt Budapest!
- Katyusa - orosz dal
- Gyévuska - orosz dal
- Veled szeretnék boldog lenni
- Fogadj el engem
- Egy szédült pillanat
Jó állapotú magnókazetta műanyag kazettatokban, feliratozott, illusztrált belső papír borítóval.
Karády Katalin /szül. Kanczler Katalin Mária/ (Budapest-Kőbánya, 1910. december 8. – New York, 1990. február 7.) színésznő, kalapszalon-tulajdonos, sanzonénekes. Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte, amikor Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády" művésznév is. Ugyancsak Egyed mutatta be a rendező Csathó Kálmán feleségének, Cs. Aczél Ilonának. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában töltött három év alatt a színész szakma alapjait, az éneklés, az öltözködést és a színészi viselkedést is tökéletesen megtanulta. Első fellépésére a harmincas évek végén, Jób Dániel színházában, Somerset Maugham: Az asszony és ördög c. darabjában került sor. 1939–1941 között a Pesti és a Vígszínház színésze volt. Első mozifilmje, a "Halálos tavasz" sikerét követően a kor ünnepelt dívája lett. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni. 1945–1948 között az Operettszínházban játszott. 1949-ben a hivatalos kultúrpolitika betiltotta a filmjeit, ő maga pedig nem léphetett fel többé Budapesten. 1951. február 18-án külföldre távozott. Először Salzburgba, majd Svájcba, Brüsszelbe, majd 1953-ban Brazíliába, Sao Paulóba költözött és divatáru-üzletet nyitott. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot és New Yorkban kalapszalont nyitott a Madison Avenue-n. Elvállalt ugyan néhány fellépést, de alapvetően visszavonultan élt. Az emigrációba kényszerült színésznő az amerikai magyarság egyik emblematikus figurájává vált és a diaszpórában élő magyarok elkötelezett támogatója volt."""