Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Veszprém, 1992, Új Horizont Folyóirat és Könyvkiadó Alapítvány (Pro-Fi Print Kft. Nyomda), 135 p. + [1] p., ill.
László Gyula régész által dedikált példány. Arckép és kézírás. - Új Horizont I.
A címlapon László Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Ny. T.-nak szeretettel 1993. II. 21. László Gyula.
"... életem nagy értéke, hogy jeles magyar emberek, költők, írók, festők, szobrászok, kutatók, muzsikusok fogadtak maguk közé, én pedig társaságukban vagy gyűléseken, netán otthonomban rajzoltam őket, figyelve mozgásukat, arcjátékukat, s egyúttal gyűjtöttem kezük írását..." - olvashatjuk László Gyula szavait a hátlapon. László Gyula régész egész rajzsorozatokat készített kortársairól, mely gyűjteményből először az Új Horizont folyóirat közölt válogatást. Később ezekből a rajzokból, valamint az általa gyűjtött kézirathasonmásokból három kötet (Arckép és kézírás - Új Horizont I-III.) is megjelent az Új Horizont kiadásában.
Szöveg közti, fekete-fehér rajzokkal gazdagon illusztrált, valamint bevezetéssel és tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Pro-Fi Print Kft. Nyomda.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, szöveges hátlappal, hiánytalan, jó állapotban.
László Gyula (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.) Széchenyi-díjas régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár. A Magyar Képzőművészeti Főiskola művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakos hallgatója volt. A Budapesti Tudományegyetemen diplomázott. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornokaként, a Múzeumi Központ előadójaként, a Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának vezetőjeként, a Kolozsvári Egyetem és a Budapesti Tudományegyetem tanáraként, utóbbinál idővel tanszékvezetőként tevékenykedett. Az 1960-as években kidolgozta a kettős honfoglalás és a szvidéri-elmélet teóriáját. Elutasította az uráli/finnugor nyelvű ősnépességről, és jól körülhatárolható őshazájáról szóló elképzeléseket. Úgy vélte a régészet és a néprajz nyújtotta tapasztalatok alapján ilyen kis területen sűrűn élő, primitív néptömeg elképzelhetetlen, mert a halász-vadász-gyűjtögető fokon egy kisebb család eltartásához is igen kiterjedt terület szükséges.""