268. tétel
Mária Terézia: Mária Terézia lovagi címet adományozó oklevele! Mária Terézia sajátkezű aláírásával ellátott dokumentum az 1760-as esztendőből.
Pergamen oklevél, cc 1760., 77,7 cm x 48,2 cm,
Mária Terézia autográf kézjegyével ellátott, lovagi címet adományozó oklevél.
Adományos, az oklevélben adományozott lovagi cím bírtokosa:
Ignatz Welsch von Welschenau pénzügyi hivatalnok, aki a lovagi címet 1760-ban kapta meg, a 20 éves szolgálatáért. (Az adományozás tényének pontos dátumát rögzíti Johann Georg Megerle von Mühlfeld 18. és 19. századi osztrák nemeseket tárgyaló lexikona:
Österreichisches Adels-Lexikon des Achtzehnten und Neunzehnten Jahrhunderts..., Wien, 1822, 152. o.)
Az oklevélben foglaltakat
Mária Terézia saját kézjegyével foganatosította, valamint két hivatalnok a kiadmány hiteléül kézjegyével ellenjegyezte.
Az okmány hiteléül továbbá azt
függőpecséttel látták el, mely
tölgyfa tokban található,
sárga - fekete színekből sodort
zsinórozással, vörös pecsétviaszba nyomott
császári címerrel.
A pergamen oklevél pontos mérete 77,7 cm x 48,2 cm.
Nyelve: német.
A pecsét átmérője: 13,2 cm.
Mária Terézia, régiesen
II. Mária (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és 1765 között német-római császárné. A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója, egyben a Habsburg–Lotaringiai-ház „ősanyja”.
III. Károly király és Erzsébet Krisztina királyné legidősebb leánya. Negyven évig tartó uralkodása apja 1740-ben bekövetkezett halálával kezdődött, aki az 1723-as Pragmatica sanctio elfogadásával akarta biztosítani leánya számára az öröklést. A nőági örökösödési rendet azonban többek között Poroszország, Bajorország és Franciaország is elutasította, előbbi 1740 végén még háborút is indított Szilézia meghódítására, amiből a közel kilenc évig tartó osztrák örökösödési háború született és amely területet Mária Terézia a későbbi hétéves háború során megpróbált visszaszerezni, sikertelenül. A hercegségek háborúját lezáró 1748-as aacheni békeszerződés után a Habsburg Birodalom megőrizte egységét és a békés fejlődés korszakába lépett. Magyarország számára is jelentős hatással bírtak későbbi felvilágosult abszolutista rendeletei, többek között az 1754-ben hozott kettős vámrendszer, az 1777-es Ratio Educationis, a Nagyszombati Egyetem reformja és Budára helyezése, és Fiume Magyarországhoz való csatolása is.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
