Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 12. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján február 18. és 28. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2021-02-28/12-dedikalt-arveres |
130. Artikel
Mécs László: Forgószinpad (Sík Sándornak dedikált, számozott példány)
Budapest, [1940], Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), 153 p. + [1] p.
Szerző által dedikált példány. Első, számozott kiadás. Forgószinpad. Versek. Írta: Mécs László.
Az előzéklapon a szerző, Mécs László tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Boldog a nép amely örülni tud! Sík Sándornak testvéri szeretettel. Mécs László".
A kötet dedikációjának a címzettje, Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a 20. század jelentős magyar lírikusa.
Ez a 428. számú példány.
Nyomatott a könyvnyomtatás 500. évében. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta az Athenaeum Rt. Könyvnyomdája Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos, elszíneződött könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Mécs László /szül. Martoncsik József/ (Hernádszentistván, 1895. január 17. – Pannonhalma, 1978. november 9.) magyar premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója lett. 1914-ben lépett be a premontrei rendbe. 1915-től jelentek meg versei. 1916-ban a rend tanárjelöltjeként folytatta tanulmányait. 1918-ban pappá szentelték Jászóváron. A felvidéki premontrei gimnáziumok megszűnése után jászóvári könyvtáros, majd nagykaposi plébános. 1923-ban jelent meg első műve (Hajnali harangszó). Később Királyhelmeci plébános. Franciaországban megismerkedett Paul Valéryvel, aki 1944-ben előszót írt a második francia nyelvű verseskötetéhez. 1941–42 között a Vigilia főszerkesztője. 1944-ben elhagyta Királyhelmecet. 1945 után Csornán és Pannonhalmán élt teljes visszavonultságban. 1953-ban koholt vádak alapján 10 évi börtönbüntetésre ítélték, 1956-ban rehabilitálták. 1957-től ismét katolikus lelkipásztor. Újhumanista költészetében a szolgálat-, a küldetés és az eszméltető hang a meghatározó. Keresztény életigenlése a gazdag, sokszínű élet teljességét hirdeti."