Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 2. Szezonzáró kamara aukciója | Utolsó tételek! Minden tétel 3 000 Ft-ról indul!

Budapest, 1936, Dr. Vajna György és Társa kiadása (Varga Sándor Könyvnyomdája, Rákospalota), 159 p. + [1] p.
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. Költő, ne félj! Válogatott költeményke (1926-1936). Írta: Mihály László.
A címlapon a szerző, Mihály László tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Szerzői előszóval és utószóval, részletes tartalomjegyzékkel, hibaigazítással, valamint a szerző eddig megjelent versesköteteinek jegyzékével kiegészített kiadás. Nyomtatta Varga Sándor Könyvnyomdája Rákospalotán.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
A kötet szerzője, Mihály László (Székelyudvarhely, 1902. december 29. – Budapest, 1977. július 5.) költő, újságíró. A székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban érettségizett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Az "Ifjú Erdély", a "Pásztortűz", a "Vasárnap", a "Dacia", a "Délkelet", az "Erdélyi Helikon", az "Erdélyi Szemle" és az "Ellenzék" munkatársa. A "Tizenegyek" antológiája egyik szerzője. Írásait katolikus erkölcsiség, a székely szülőföld iránt érzett mély szeretet és honvágy jellemzi. A második világháború idején olaszországi sajtótudósítóként tevékenykedett. 1949-től a budapesti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa, később elbocsájtották a könyvtárból és segédmunkásként dolgozott.
"Ez a kötet egy fiatal költő magára eszmélésének nagy tanulsága. Tehát kimagasló határkő egy lassú lankákkal emelkedő poétai pályán. Lélekfurdalás szele zug belőle. A szelíd furulya szó után, vagy közben már bőzengésű orgona harsan. A mélyről fakadt és őszinte szó friss közvetlensége nyűgöz le. Úgy érezzük, hogy egy nagyon romantikus, nagyon álmatag, levendula illatok, sárgult, ódon csipkék körül szabadult költő egyszerre nagyon forrón és véresen ráérzett a kietlen vas- és gépszagu, öklelő zuhanásu mara és a technika vad kattogásába varázslatosan belefurta a maga fátyolos fuvolaszavát." - írta a műről Kállay Miklós író (Nemzeti Ujság, 1936. június 14./18. évfolyam/135. szám)."