Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 21. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Budapest, é. n., Légrády Testvérek, 231 p. + [2] p., ill.
Első kiadás. Kisértet Lublón és egyéb elbeszélések. Írta: Mikszáth Kálmán.
Mühlbek Lajos, Neogrády Antal és Jankó János szövegközti, fekete-fehér rajzaival illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A hátlap belső oldalán a kötészet címkéje (Légrády Testvérek Műintézetének Könyvkötészete) látható.
Kiadói kaucsuk félbőr kötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott díszítéssel ellátott, illusztrált, kaucsukkal bevont címfedéllel, aranyozott feliratos, könyvdíszes könyvgerinccel, aranyozott díszítésű, kaucsukkal bevont hátlappal, színes, növénymintás kiadói előzéklapokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
„(Mikszáth Kálmántól) ismét egy pompás illusztrált kiállítású kötet jelent meg a Légrády Testvérek kiadásában. A kötet „Kísértet Lublón és egyébelbeszélések“ cim alatt Mikszáthnak következő hét elbeszélését tartalmazza: Kisértet Lublón. A németke. A paraszt kontesz. A diplomata. Nagy kutya a vicebiró. A zöld légy és a sárga mókus. A piros harangok. A kötetben az első elbeszélés a legterjedelmesebb (Gasparek históriája) s utána a szerzőnek két érdekes jegyzete következik. Az egyik a Gasparek regénytárgy keletkezését irja meg (itt be van mutatva Mikszáth maga is, két fiával jó fényképnyomásban), a másik pedig a mese érdekes történeti kiforrásaival foglalkozik. - A „németke“ a Berci fiú németül-tanulásának historiája s az ő fototipiájával is el van látva. A paraszt kontesz és a többi kis elbeszélés Mikszáthnak legújabb, kevésbé ismert elbeszélése. Igy együtt, illusztrálva, rendkívül érdekes gyűjteményt tesznek ki…” - írta a műről a Pesti Hírlap c. lap (1896. március 08./18. évfolyam/ 67. szám).
A kötet szerzője Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) író, újságíró, szerkesztő, az MTA, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. Nehezen induló írói pályáját újságírói tevékenysége és az ebből származó népszerűsége segítette. Többek közt dolgozott a Szegedi Naplónál, az Ország-Világnál és a Pesti Hírlapnál is. Karcolatai, szellemes cikkei révén az 1880-as évekre már az egyik legnépszerűbb hazai szerzővé vált Jókai Mór mellett. 1896-ban a Budapesti Újságírók Egyesületének elnökévé választották. Önálló kötetei az 1870-es évektől jelentek meg. A Beszterce ostroma a szerző egyik legismertebb regénye, amely először a Pesti Hírlapban került közlésre folytatásokban, 1894-ben.