Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 25. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, é.n., Athenaeum Kiadás, 281 p. + [1] p.
Szerző álatal dedikált példány. Légy jó mindhalálig. Regény. Írta: Móricz Zsigmond.

A debreceni kollégium 2. B osztályos diákjának, Nyilas Misinek történetét adó Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond talán legismertebb regénye, általános iskolában kötelező olvasmány. Népszerű könyv: az 1920-as megjelenése után már Móricz életében több kiadást megért, ismert az ifjúság számára átdolgozott kiadása is. Drámaváltozatát a korabeli színházak több alkalommal is műsorukra tűzték, filmet is készítettek belőle, az elsőt (1936) még az író életében. Musicalfeldolgozása szintén kedvelt.
A regény most felbukkant példányában ez a szerzői dedikáció található:

Bihary Nándornak / a pompás Názónak / szeretettel / Móricz / 1938. X. 7.

Móricz nagyon ritkán keltezte napra pontosan ajánlásait, ha mégis, akkor nyilvánvalóan funkciója volt a dátumnak. Mindenesetre jelentősen megkönnyíti az irodalomtörténész munkáját, aki a dedikáció keletkezéstörténetét és a szerzői életrajzban való elhelyezését igyekszik minél pontosabban megrajzolni. Sőt, jelen esetben Móricz a gesztusértékű „szeretettel” vagy valamely más „semleges” szó helyett teszi egyedivé az ajánlást – és paradox módon éppen ezzel nehezíti meg az ajánlás értelmezését.
A címzett, Bihary Nándor (Burger, 1900–1948) színész már gyermekszínészként elkötelezte magát a színjátszás iránt. Később több vidéki és fővárosi társulatban megfordult. Kedvelt filmszínész volt, 1939 és 1944 között negyvennél több filmben játszott. Sőt, írt is: Katinka című operettjét a Városi Színház mutatta be, Holdsugár kisasszony címmel pedig forgatókönyvet készített (de a filmváltozat már nem valósult meg).
1938-ban éppen az őszi évadkor szerződött a Magyar Színházhoz, és az október 8-án bemutatott Légy jó mindhaláligban kapta első jelentősebb szerepét. Valkay tanár urat alakította, a korabeli sajtó szerint emlékezetesen. Vaszary János, az előadás rendezője megelőlegezte a sikert: „Azt hiszem különben, hogy a Magyar Színház előadásának két nagy meglepetése is lesz. Pataky Miklós most jutott életének első igazán jó szerepéhez. Bihary Nándor az első komoly szerepben lép a közönség elé.” Ez be is igazolódott. Az Est szerint a Bihary által alakított figura „nagy művészi meglepetés” (Az Est, 1938. okt. 8. 10.), a Népszavában „elsőrangú”-nak minősítették játékát (Népszava, 1938. okt. 8. 8.), a Pesti Hírlap a „kitűnő emberábrázolások” közé sorolja (PH, 1938. okt. 8. 12.), az Új Nemzedék kritikusa szerint pedig „az öreg tanár alakjában megdöbbentően valóságos figurát teremt, és debreceni ízéket érzünk a beszédén, a külsején, a játékán!” (Új Nemzedék, 1938. okt. 8. 9.). Szinte várható volt, hogy több lap a nagy elődhöz, az 1929-es előadás Valkayját alakító Rózsahegyi Kálmánhoz hasonlította. (Hogy a szerep mennyire Rózsahegyihez kötődött, jól mutatja, hogy az 1936-os filmben is ő alakította Valkay tanár urat.) Schöpflin Aladár a Nyugatban azt írta, hogy „ebben az előadásban tűnik ki az eddigi homályból: Bihari Nándor Rózsahegyi egykori szerepében” (Ny, 1938. nov. 368–372.), ugyanakkor az ekkor szélsőjobboldali kurzuslapnál dolgozó Illés Endre csak egy „hatásos Rózsahegyi-utánzat”-ot látott benne (Új Magyarság, 1938. okt. 8. 6.).
Az október 7-én keltezett ajánlás tehát a bemutató előtti napon született – feltehetően a főpróba után, és Móricz a darabban játszó egyik színésznek adta, aki ráadásul élete első jelentősebb szerepét alakította, s mint tudni lehet: nagyon is jól.
A baj csak ott van, hogy Bihary nem a regénybeli Názó tanár urat jelenítette meg – mint Móricz a dedikációban írta –, hanem Valkayt. Igaz, őt is pompásan. Központi szereplő, a darab végszóját ő mondja ki. Nehezen keverhető össze mással.
Valójában más történt. Názó tanár úr ugyanis egyáltalán nincs a darab szereplői között.

Móricz azt nyilatkozta még a premier előtt: „Hiába tagadnám, végtelenül örülök, hogy a Magyar Színház kitűnő gárdája ismét a közönség elé viszi darabomat. Legelső kötelességemnek azt tartom, hogy őszinte köszönetet mondjak Németh Antalnak, a Nemzeti Színház igazgatójának, amiért lehetővé tette, hogy a Légy jó mindhalálig a Nemzeti Színház után most a Magyar Színházban is színre kerülhessen. […] Azt hiszem, hogy a mai időkben az olyan sírás, amely ennek a darabnak előadása nyomán fakad, felszabadító és megnyugtató.” (F. I.: Móricz Zsigmond legnagyobb sikerű színművének felújítása a Magyar Színházban. Három nyilatkozat a Légy jó mindhaláligról. PN, 1938. okt. 2. 20.)
A bemutató sikeres volt. „A regény, a Nemzeti Színház-i előadás és a film tüneményes diadalútja után pénteken este új állomáshoz érkezett Móricz Zsigmond költő mélységű gyermektragédiája, a Légy jó mindhalálig. A Magyar Színház zsúfolt nézőtere most is lélegzetét visszafojtva leste a kis Nyilas Misi megrázó történetét – pedig vajon volt-e a nézői között olyan, aki ebben vagy abban a formában legalább egyszer nem hallgatta már meg Móricz prózába foglalt költészetét… Mindenki tudta, hogy mit hoz a következő jelenet, és ennek ellenére a valódi nagy premierek forró izgalma vibrált s a nézőtéren. Csodálatos és páratlan siker ez az írónak, de kétségtelen része van az újabb csatanyerésben az új rendezésnek és a szereplőknek is.” ((k. i.): Légy jó mindhalálig. Móricz Zsigmond színdarabja a Magyar Színházban. Pesti Napló, 1938. okt. 8. 13.)
Az előadás dupla átdolgozása volt már ekkor a regénynek: először 1929-ben írta át színpadra Móricz, majd azt is átdolgozta az 1938-as felújításra. De nem ezért tévesztette el Móricz a nevet: Názó ugyanis egyik színpadi változatban sem jelenik meg, „a jó tanárnak és a jó embernek szívhezszóló figuráját” (PN, uott.) mindig is Valkay alakjában láthatta a mindenkori néző.
Mi történt tehát? A regényben az öreg Názó neve ragadványnév, a földrajtanár nagy műveltségű és valóban idős. A Názó a latin költő, Publius Ovidius Naso nevéből keletkezett kiejtés szerinti írásmóddal, erre konkrétan utalnak is a színdarabban (egy olyan jelenetben, ami a regényben nem szerepel): „MISI: Az a legszebb lehet, tanár úr: tanítani. / VALKAY: Nem lehet vele pízt keresni fiam. Kvem dii ódere... akit az istenek útálnak, tanítóvá teszik, azt mondja Ovidiusz. / ORCZY: Horáciusz mondta, tanár úr. / VALKAY: Názótól lopta. Minden jót Názó mond. / FIÚK: Názó, Názó, éljen Názó. (Tapsol az osztály.) / VALKAY: Ne tapsoljatok, buták! Egy sósperecet sem vehetek a tapsotokon. Holnapra ugyanaz lesz feladva.”
A színdarabban azonban Móricz szerepösszevonással élt: a regénybeli vallástanár, Valkay tanár úr lett a földrajztanár: a neve a regény Valkayjáé, funkciója azonban Názóé. Ezért fordulhatott elő több helyen az a tévesztés, hogy az 1929-es színre kerüléskor Názónak nevezték a Rózsahegyi által megformált alakot (pl.: A Légy jó mindhalálig szereposztása. BH, 1929. nov. 8. 12.), de a színlapokon már helyesen szerepel Rózsahegyi szerepe: Valkay tanár úr. Akik a regényt jól ismerték, akaratlanul is Názónak hitték a „názós” alakot, így vétette el pl. Kárpáti Aurél is a premierről írott kritikájában. (Érdekesség, hogy az 1940-es rádióváltozatra már ismét kettévált – eredeti állapotába – a szerep: Valkay tanár úr hangja Lázár Tihamér, Názó tanár úré pedig Pintér Imre volt.)
Ezért „ronthatta el” Móricz is a dedikációban, mert Bihary Valkay szerepében valójában Názót játszotta – ráadásul „pompásan” (nem csak Móricz, de a kritikák szerint is).

*

Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének aláírt példányai időnként föltűnnek aukciókon, de dedikált változata csak nagyon ritkán.
A Bihary Nándornak adott ezek közül is kiemelkedik: Móricz legismertebb regényéből, saját maga által színpadra vitt változatában szereplő színésznek dedikálta, ritkaságszámba menő pontos keltezéssel, ugyanakkor teljesen egyedi, beszédes „tévesztéssel”, ami valójában nem is hiba.

Könyvkötői vászonkötésben lévő példány a kiadói rajzos, feliratozással ellátott címfedél elülső kötéstáblára kasírozásával, feliratozatlan könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - szegedi irodalomtörténész - munkája.