Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1873, 1880, 1876, Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés-M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala (Atheneum R. Társa Könyvnyomdája, Bp.), 33 p. + [1] p., 21 p. + [1] p., 84 p.
Három tanulmány egy kötetben.

1. Egy főbenjáró per a XVII. századból. Olvastatott a M. T. Akadémia június 18.-diki ülésén. Nagy Iván lev. tagtól. A címlapon színes ceruzával beírt számjelzés, régi tulajdonosi bélyegzés és tollal beírt ajándékozási bejegyzés látható. Budapest, 1873, Eggenberger-féle Akad. Könyvkereskedés (Atheneum R. Társa Könyvnyomdája, Bp.), 33 p. + [1] p.

2. Jelentés a gyulafehérvári káptalan levéltárában tett kutatásokról. Felolvastatott a M. Tud. Akadémia II.-ik Osztályának 1880. okt. 11.-ikén tartott ülésén. Szilágyi Sándor rendes tag által. Budapest, 1880, M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala (Atheneum R. Társa Könyvnyomdája, Bp.), 21 p. + [1] p.

3. A Szörény Vármegyei hajdani oláh kerületek. Olvastatott a M. Tud. Akadémia 1875. október 4-iki ülésén. Pesty Frigyes l. tagtól. A címlapon tollal beírt ajándékozási bejegyzés és régi tulajdonosi bélyegzés látható. Budapest, 1876, M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala (Atheneum R. Társa Könyvnyomdája, Bp.), 84 p.

Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, mintázott, enyhén kopott címfedéllel és hátlappal, kézzel feliratozott vignette-vel ellátott, kopott könyvgerinccel, színes előzéklappal, néhol enyhén foltos, ceruzával aláhúzott belívekkel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. A címfedél belső oldalán színes könyvkötészeti címke található.
A kötetek szerzői:
Felsőgyőri Nagy Iván (Balassagyarmat, 1824. június 18. – Horpács, 1898. október 26.) híres magyar genealógus, heraldikus, történész. A XIII kötetes Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal c. műve ma is alapvető forrás a családkutatók számára. A magyar genealógia fejlődését egymaga, minden segítség és támogatás nélkül mozdította előre. Elsősorban családkutató és nem elméleti genealógus volt, akárcsak a legtöbb magyar kollégája.
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja. Tiszteletbeli hites jegyző, főkormányszéki fogalmazó-gyakornok, nemzetőr, A Magyar Emléklapok" c. folyóirat és a "Magyar Írók Füzetei" c. lap alapítója, a "Pesti Röpívek" és a hivatalos "Magyar Hírlap" szerkesztője, számos történelmi felolvasás, tanulmány, könyv és összefoglaló történelmi album szerzője.
Pesty Frigyes (Temesvár, 1823. március 23. – Budapest, 1889. november 23.) történész, országgyűlési képviselő. A debreceni kormány hadügyminisztériumi munkatársa, a Temesvári Iparkamara titkára, a Temesvári Gazdasági Egyesület titkára, a "Delejtű" c. lapot alapítója. Akadémiai székfoglaló előadásának a címe: A templáriusok Magyarországon. Az újaradi körzet országgyűlési képviselője, Körmöcbánya képviselője. A "Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben" c. kötet szerzője. Cikkeit "A Magyar Sajtó", a "Vasárnapi Újság", a "Pesti Napló" közölte."