Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 14. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Berlin-Weimar, 1965, Aufbau-Verlag (Druckerei Völkerfreundschaft, Dresden), 472 p.
Szerző által dedikált példány. Első német nyelvű kiadás. Sünde. / Bűn. Írta: Németh László.
A címlapon a szerző, Németh László tollal beírt, névre szóló, német nyelvű dedikációja olvasható: "An Frau A. Zs. mit Freundschaft und Hochachtung. László Németh Budapest, der 29 Oktober 1967." / "A. Zs. asszonynak barátsággal és tisztelettel. Németh László Budapest, 1967. október 29."
Paul Kárpáti utószavával kiegészített kötet.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, fekete-fehér illusztrációval díszített címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, színes, feliratos, illusztrált, fülszöveggel és könyvajánlóval ellátott, kissé kopott, enyhén sérült kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője Németh László (Nagybánya, 1901. április 18. – Budapest, 1975. március 3.) Kossuth-díjas író, esszéista, drámaíró, műfordító, a huszadik századi magyar irodalom sokoldalú, meghatározó egyénisége. 1929-ben jelent meg első regénye, Emberi színjáték címmel. A harmincas években – Babits Mihályhoz és a Nyugathoz fűződő kapcsolatának megromlása után – a népi írók mozgalmához közeledett. 1932-ben Tanú címmel egyszemélyes lapot indított, majd csatlakozott az Új Szellemi Front reformmozgalomhoz és a Sziget c. laphoz. A világháború alatt a Kelet Népe és a Magyar Csillag munkatársa, 1943-ban a híres szárszói konferencia egyik előadója volt. 1945 után tanárként dolgozott. 1952-ben, Tolsztoj Anna Kareninájának magyarra fordításáért Kossuth-díjat kapott. A magyarul eredetileg 1936-ban megjelent Bűn c. regényéről a következőket olvashatjuk a Napkelet folyóirat egy 1937-es számában:
"A rétegek találkozásáról írott regénynek nevezhetjük, az osztálykülönbség regényének, a társadalmi feszültség és a társadalmi szakadékok regényének. Németh László minderről minden póz nélkül beszél, a regényben emberek, élő és szavaikat nem társadalomlélektani elvek szerint irányító emberek kerülnek össze. De minden ilyen ember egyben társadalmi tünet, jellemző egyéniség, típus. És itt tett szinte csodát Németh László regényíró művészete. [...] Alakjainak minden mozdulata és minden szava mögött ott érezni a hátteret szövevényes kapcsolatokból, nem egyéni, hanem közösségi élményekből, egyes rétegek ítéleteiből és előítéleteiből. A regény szereplői egyének, de e szereplők mozgatói társadalmi erők, és a regény éppen olyan bonyolult, mint a magyar társadalom." (Szabó Zoltán: Németh László: Bűn. In: Napkelet, 15. évf., 4. sz., 1937. április 01., 262.)